Vonattal utaztam dél felé. Már reggel tíz óra körül a fülkét kibírhatatlan hőség árasztotta el. Lehúztam az ablakot, és odatartottam arcomat a kellemesen hűs léghuzatnak. Így robogott velem a vonat dombra fel, onnan le, majd kiszáradt, végtelennek tűnő síkságokon át. Aztán hirtelen minden érthető ok nélkül megállt egy poros, fülledt kisváros szélén. A magasabban fekvő töltés túloldalán düledező vályogházak sorakoztak, hatalmas, érő gyümölccsel megrakott fákkal és szinte vadon burjánzó rengeteg virággal. Az egyik udvaron öreg ember mosakodott egy kopott mázú lavórban. Derékig meztelenre vetkőzve, látszott, hogy nyaka bőrétől elütő, égő vörösben virít, mint a pulykakakasoknak. Prüszkölve csapkodta a vizet, hogy valamicskét hátából is elérjen vele, széles terpeszállásból próbálta elérni fejével a vizet, hogy haját is beáztassa. Aztán ugyanazzal a ráérős, nehézkes mozdulatokkal törölközött, inkább csapkodott a lenkendővel, hogy oda is elérjen, ahova dereka, merev válla már nem engedélyezte. Nagyapám szokott így mosakodni nyaranta, amikor templomba készülődött. Úgy tűnt akkor, mintha az árnyas udvar, az öreg körül ugrándozó kölyökkutya is a gyerekkori vasárnapok tartozékai lennének.
Aznap rengeteget rohangáltam a fővárosban. Le a metró alagútjába, fel a fortyogó, zajos utcákra, tolongtam átizzadt, ingerült tömegben, rossz volt a kávé és meleg az üdítő, összevesztem a kasszás nővel, mászkáltam a repedt gázcsövek miatt feltúrt járdákon, majdnem letört a cipőm sarka, és homlokomat törülgettem a kígyózó sorokban. De néha felvillant előttem a mosakodó vénember látványa s olyankor megszűnt körülöttem az ideget tépő tumultus. Türelmesen vártam soromra, elnézően hallgattam a pökhendi tisztviselők fontoskodásait, nem dühödtem fel ha valaki könyökével bordáim közé döfött.
Este, miközben dagadt lábamat áztatgattam, filmként pörgött le előttem az a furcsa nap, mely minden kellemetlensége dacára, végig valami megmagyarázhatatlan derűvel töltött el. Lám, milyen mókás az élet: a boldogságot néha mosakodó vénember képében villantja fel előtted.
***
Legfrissebb hozzászólások