föld-vitorla vászon a fedőlapon
elképzelem az antianyagot is –
A toronyóráról mese-szív csüng alá,
kocka-szabású homokszoba-lépcsők.
Két gótikus ablak téglákba épülve…
madár egyensúlya az ősi címeren.
Nyári bárányfelhők között óvatos angyal.
Integet neki egy kedélyes asszony.
Gyertyák és könyvek színpompás polcai…
alattuk ajtó és szecessziós ablak.
A lépcsők tövében táska, esernyő,
színes fák, valami sekély, szűk patak.
Vagy az a tágas égbolt – az is megakadt.
Fenntart egy padot, zöldövezetet.
Tarka képzelgés, fél-valós történet.
Hiteles képek és színekről letépett
nosztalgiája egy felnőtt mesének.
Legyintő kezek… lebegő díszletek.
***
Keszthelyi György alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Keszthelyi György alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Legfrissebb hozzászólások