mikor olyan csend van, hogy fáj bele a föld
megkergülnek a gondolatok
kirohan az ember a házból
a városból, nem tovább
mikor csendet fegyelmez rád a sorsod
nem üthetsz vissza
nem jártatod a szád
csak hallgatsz istenvertén
suta kamasz
verset olvasol, vagy írsz is, mindegy
mikor fehér a nyár s az ősz hideg
mikor kitetszik blúzodból a melled
karikára fűzik a szerelmed
csörgetik bongatják az utcán a zajt
mi van akkor
zár alatt őrzik a tavaszt
***
Nászta Katalin alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Nászta Katalin alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Legfrissebb hozzászólások