Vadmalacot leszúrták. Előbb hátból, aztán valaki nekiment elölről, már nem is tudta, ki barát, ki ellenség.
”Nem mindegy?” – ez volt az utolsó gondolata, gondolattöredéke. Utána már csak villódzásokat látott, mintha repülővel szállt volna be zivatarba.
Malacka szaladt a gézzel, ám elkésett.
Vér ömlött rá, ugyanúgy megtelt a síkos anyaggal mint haldokló férje.
Hogy ki? Miért? – mindezekre csak később gondolt.
***
Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán
Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása
Gergely Tamás írásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Legfrissebb hozzászólások