• Egy földrengés közben, koraszülöttként jött világra Giovanni Battista Vivaldi és Camilla Calicchio első gyermekeként a Velencei Köztársaság fővárosában (Velencében).
• Egész életében gyenge és beteges volt.
• 1700-ban diakónussá, 1703-ban pedig pappá szentelték.
• Hajszíne miatt vörös papnak (Il Prete Rosso-nak) is nevezték.
• Az Ospedale della Pietà velencei leányárvaház hegedűtanára volt.
• Operákat 1710-től kezdett írni.
• Első operája az Ottone in Villának 1713-ban volt a bemutatója Vicenzában.
• Vivaldi sikereinek titka, hogy már meglévő és ismert formaelemekből kialakította a concerto szabályos szerkezeti felépítését, keretbe foglalta annak ritmus, dallam és harmóniavilágát.
• Leghíresebb ciklusa a Négy évszak. Az első négy hegedűverseny az évszakok nevét viseli, és mindegyikhez tartozik egy-egy szonett.
• Idősebb korában zenéje kiment a divatból, így élete végét szegénységben töltötte, de a reményt sohasem adta fel, hogy újra ünnepelni fogja a közönség.
• Vivaldi egészsége élete utolsó évében még inkább megrendült, 1741. július 28-án hunyt el egy bécsi nyereggyártó özvegyének házában. Teste jeltelen sírban nyugszik.
• A több, mint egy évszázadra elfeledett Vivaldi műveket csak a XX. században felezték fel újra egy olaszországi kolostorban.
• 1939-ben rendezték az első Vivaldi fesztivált.
• 1950-ben A négy évszak című műve lemezen is megjelenhetett.
• Vivaldit az utókor az egyik legnagyobb barokk zeneszerzőnek tartja.
• Zenéje nemcsak a felnőttekre hat megnyugtatóan, pszichológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a csecsemőkre is.

Louis Lumière (1864. október 5. – 1948. június 6.) és testvére, Auguste Lumière (1862. október 19. – 1954. április 10.)

A Lumière fivérek, Auguste és Louis Lumière francia mérnökök és feltalálók voltak, akiknek nevéhez a fényképészeti szabadalmakon kívül a mozgókép rögzítésére és lejátszására alkalmas kinematográf is fűződik.

A Lumière fivérek a kelet-franciaországi Besançon-ban születtek és nevelkedtek, ahonnan 1870-ben költöztek Lyon-ba. Mindketten a magas színvonalú műszaki és technológiai ismereteket nyújtó La Martinière Iskolába jártak. Apjuk, Claude Antoine Lumière (1840-1911) előbb egy fényképészeti stúdiót nyitott, majd Lumière és Fiai névvel mintegy 300 főt foglalkoztató, fényképészeti lemezeket gyártó üzemet vezetett. Fiai vele együtt dolgoztak: Louis mint fizikus, Auguste pedig mint menedzser.

A testvérpárnak három húga (Jeanne, Juliette és France), valamint egy öccse (Édouard) volt. A családtagok szoros, bensőséges kapcsolata különös házasságok kötéséhez vezetett. 1893-ban három Lumière testvér házasságot kötött apjuk közeli barátja, Alphonse Winckler három gyermekével: August Marguerite-et, Louis pedig Rose-t vette feleségül, míg Juliette huguk Jules Wincklerhez felesége lett. Tíz évvel később France egy másik Winckler fiúval, Charles-al kötött házasságot. 1894-ben Auguste-nak és Louis-nak is lánya született: Andrée, illetve Susanne.

A fivérek a lyoni Guillotière temetőben nyugszanak, családi sírboltban.

A Lumière fivérek – elsősorban Louis technikai zsenialitásának köszönhetően – számos fotográfiai újítást hajtottak végre, s mintegy 170 szabadalomnak lettek tulajdonosai. Közülük a leginkább figyelemre méltó az 1881-ben levédett száraz-lemezes eljárás volt, mellyel fontos lépést tettek a mozgókép-készítés felé. A később „Étiquette bleue” („Kék címke”) elnevezéssel forgalmazott ezüst-bromid alapú száraz fényképészeti lemez igazi üzleti sikert hozott számukra. Apjuk 1892-ben visszavonult, a testvérek ekkor kezdtek el mozgóképeket készíteni. Szabadalmaik sora vezetett a filmfelvevő kamera megalkotásáig, a legjelentősebb egy „karmos”, alternáló mozgást végző, a varrógép kelmetovábbítója által ihletett filmtovábbító szerkezet, amely képes volt megállítani minden egyes filmkockát egy-egy pillanatra a vetítőablak előtt. Az általuk megvalósított és 1895. február 13-án szabadalmaztatott kinematográf egyaránt alkalmas volt mozgókép rögzítésére és vászonra történő kivetítésére.

Újabb nagy találmányuk – Louis Lumière szerint a legjelentősebb, melyre tíz évet szentelt – az autokróm, az első valódi, tömegesen is alkalmazható színes direktpozitív képrögzítési eljárás lett, melyet 1907-ben szabadalmaztattak.

A kinematográf és az elkészített film első, zártkörű bemutatására 1895. március 22-én Párizsban került sor, a Nemzeti Iparpártoló Társulat helyiségeiben. Az év folyamán Louis Lumière mintegy kéttucatnyi filmet forgatott a mindennapi életet bemutatva. Mielőtt az első nyilvános vetítésre sor került volna, a kinetográfot több zártkörű rendezvényen mutatták be a tudomány és technika szaktekintélyeinek: június 11-én a lyoni fényképész kongresszuson, július 11-én Párizsban a természettudományi magazin székházában, szeptember 28-án La Ciotat-ban, az ottani villájukban és az Éden Színházban (e délkelet-franciaországi faluban több filmet is forgattak, olyanokat, mint az egyperces Jardinier, amely Megöntözött öntöző (L’arroseur arrosé) címen vált ismertté, A kisbaba reggelije, A vonat érkezése, a Kikötőből távozó bárka stb.), november 10-én Brüsszelben a belga fényképészek szövetségében, 16-án a Sorbonne nagy előadótermében. A siker minden esetben óriási volt.

125 éve, 1895. december 28-án, délben, a párizsi Grand Café indiai termében rendezték meg az első, kereskedelmi célú vetítést, és ezt az eseményt tartják az első nyilvános mozizásnak.  A munkaidő vége című, 46 másodperces alkotáson a Saint-Victor úti üzemből távozó munkások láthatók.

Az előadást Antoine Lumière tartotta harminchárom néző részére. A főgépész Charles Moisson, a készülék megépítője volt; ő felügyelte a vetítést. Az előadás belépődíját 1 frankban állapították meg. Ezt az előadást tekintik a film, illetve a mozi megszületése pillanatának.

A párizsi első, fizetős előadáson 10 rövidfilmet mutattak be, melyeket az év folyamán forgattak:

A munkaidő vége (La sortie de l’usine Lumière à Lyon)

La voltige

La pêche aux poissons rouges

Le débarquement du congrès de photographie à Lyon

Les forgerons

Megöntözött öntöző (L’arroseur arrosé [Le jardinier])

A kisbaba reggelije (Le repas de bébé)

Le saut à la couverture

La place des Cordeliers à Lyon

La mer [Baignade en mer]

Az elterjedt általános közvélekedés ellenére A vonat érkezése című, La Ciotat-ban forgatott film (L’arrivée d’un train en gare de La Ciotat) nem szerepelt az első napi vetítésen, azt a későbbiekben mutatták be. Ahogy az is csak egy később elterjedt legenda, hogy a nézőkben pánikot okozott volna a vonat közeledő látványa.

A nagyfokú érdeklődés láttán a Lumière fivérek folytatták a mindennapi élet apró történéseinek mozgóképpel való megörökítését, később pedig már megrendezett jeleneteket is felvettek.

***

A Hógolyózás Lyon városában (1897) című mozgófilmet Louis Lumiere-nek köszönhetjük. A történelmi felvétel színesben és normál sebességgel is tekinthető már.

(Forrás: wikipedia.hu, szöveggondozás: Lenolaj.hu)

Marosán Csaba