Szilveszteri mulatság, 1934.
Fortepan/PRIVÁT FOTÓ ÉS FILM ARCHÍVUM-HÖFLER TIBOR GYŰJTEMÉNY

A szilveszteri éjszakai mulatozást már a rómaiak is megtartották december 27-én, a Szaturnálián.

A katolikus egyházban Szent Szilveszter pápa (314-335) ünnepe, nevéhez fűződik az egyházi élet megszervezése Rómában. Szent Szilveszter csodatevő erejéről legendák sokasága született. A középkorban a keresztény egyház szembehelyezkedett a harsány óévi és újévi vigalmakkal, és – a pogány szokásokat keresztényesítve – csak azután iktatta ünnepei sorába, amikor belátta, hogy az emberek ragaszkodnak az ősi hagyományaikhoz. Kezdetben azonban betiltotta a mulatozást és, hogy megkülönböztessék magukat a zsidóktól, az ünnep időpontjának napnyugta helyett az éjfélt jelölte ki, ezért ünnepeljük a szilvesztert éjfélkor.*

December 31. a reformátusoknál a hálaadás és a számvetés napja. Protestáns vidékeken szokás volt az óév temetése. A családok a templom körül gyülekeztek, a pap beszédet mondott, a hívek hazakísérték, megköszönték egész évi szolgálatát.

Magyarországon a mezővárosokban szilveszterkor tartottak nagy bálokat. Hajdúdorogon a szolgalegények bálját, Hajdúböszörményben morzsabált tartottak (ide a lányos szülök vitték a sült tésztákat, a pásztorok  pörköltet főztek, hozzá bort ittak). A nagykun városokban batyus bált rendeztek, de tartottak házi bálokat is, melyeken citeraszó és cigányzene mellett mulathattak a fiatalok. A vidéki előkelőségek pedig saját kastélyaikban rendeztek évbúcsúztatót, amit a XIX. század közepéig estélyének nevezték.

Újévi köszöntő a háztetőn, 1970. CEGLÉD Rákóczi út 14., háttérben az evangélikus és a református templom.
Fortepan/Urbán Tamás

A nagyvárosokban eleinte báltermek, és a főurak kastélyai adtak otthont a mulatságnak, ahol műkedvelői színi előadások és hangversenyek is szerepeltek a programban. A XVIII. század végén, XIX. század elején divat volt, hogy szilveszterkor cigányzenészek adtak szerenádot híres emberek ablakai alatt. 1801-ben Bihari János (Nagyabony, 1764. október 21. – Pest, 1827. április 26.) cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész, korának leghíresebb cigányprímása így mutatkozott be Pest utcáin.

Szilveszteri népszokások

A szilveszteri népszokásokban kiemelt szerepe van a gonosz elűzésének zajkeltéssel, melynek elnevezései: kongózás, csergetés, pergőzés, gulyafordítás. Az óév kiharangozása és az újév énekkel köszöntése elsősorban az erdélyi protestáns vallású falvakra volt jellemző, de szórványosan előfordult másutt is. A kalotaszegi Nyárszón fél tizenkettőtől fél egyig húzták a harangokat: elbúcsúztatták az óesztendőt és összekötötték az óesztendőt az újjal, majd aranyosvizet merítettek a kútból, vagy a forrásvízből. A kalotaszegi Magyarlónán, amikor megkondul a harang, tüzes kerekeket eregettek le a hegyről és kiáltották: “Boldog újévet!” Az idősebbek szerint minden évben gurítottak egyet, ezzel jelezték, hogy: “Tüzes kereken jött be az újév!” A zajkeltés régi szokása a szilveszteri trombitálásban, tűzijátékban él tovább.

Fontos megemlíteni az újévi fogadalom szokását is.  A legtöbb ember az év utolsó napján megfogadhatja, mi az, amit máshogy vagy jobban szeretne csinálni a jövőben, illetve miről akar lemondani.

A szilveszteri vidámság eredeti célja az, hogy bőséget, jó szerencsét, egészséget és boldogságot varázsoljon mindenki életébe.

• Szilveszter és újév napján, ha lencsét, babot, mákot eszünk, sok pénzünk lesz, a malachús pedig szerencsét hoz.
• A lencse és a malachús mellett érdemes sokféle rétessel “nyújtani” a gazdagságot.
• Szilveszterkor és az újév első napján nem szabad baromfihúst enni, mert a csirke hátrafelé kapar, vagyis elkaparja a szerencsénket.
• A hallal kapcsolatos szokások: egyesek szerint a sok pikkely sok pénzt jelent, mások úgy vélik, a hallal együtt elúszik a szerencse is.
• Azt is tartják, nem szenvedünk hiányt az új évben, ha nem esszük meg az összes, Szilveszterre készített ételt.
• Újév napján tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobjuk vele együtt a szerencsét is.
• Tilos takarítani, mosni, de főleg teregetni (a kiterítésre, vagyis halálozásokra utal).
• Nem jó bármit kölcsönadni ilyenkor, mert nehezen jön majd vissza a házba, ráadásul egész éven át minden kifelé megy majd onnan.
• Utalást kaphatunk a jövőre, ha szilveszter éjjel egy tetszőleges oldalon felcsapjuk a Bibliát, és egy pálcika vagy egy tű segítségével vaktában, csukott szemmel rábökünk egy sorra.
• Szilveszter éjjelén, pontban éjfélkor az összes ajtót ki kell tárni, hogy az óév kimehessen, ugyanis ha nem távozik, az újév nem tud bejönni.

Szilveszter a babonák mellett elsősorban az időjárással és a szerelemmel kapcsolatos jóslások napja is. A népszokás szerint ilyenkor lehet megtudni varázslatokkal, praktikákkal, hogy mit hoz az újév.

• Ha szilveszter éjszakáján esik az eső, reggel pedig fénylik a nap, akkor nem lesz jó termés, de ha egyforma éjszaka és reggel az időjárás, akkor bő termés várható.
• Régóta szokás az úgynevezett hagymakalendárium: a hónapokat jelképező 12 gerezd fokhagymát, vagy 12 szelet vöröshagymát kell besózni Szilveszter este. Amelyik szelet/gerezd reggelre nedves lesz vagy levet ereszt, azt mutatja, hogy abban a hónapban sok eső várható.
• Egyik legismertebb szerelemmel kapcsolatos jóslás az ólomöntés, amikor a frissen öntött ólom formájából jósolnak a lány jövendőbelijére.
• Úgy tartják, ha a  lányok férfinadrágot tesznek szilveszter éjszakáján a párnájuk alá, megálmodhatják, hogy ki lesz a párjuk.

Újévi népszokások

• Január elsején nem mindegy, hogy kit engedünk először a lakásba: a férfiak szerencsét hoznak, a nők épp ellenkezőleg.
• Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhoz kötöttség nyűgjét vonják magukra.
• Ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani.
• Ha csillagos az ég, akkor rövid lesz a tél.
• Ha újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.
• A jó évkezdésnek velejárói a jó italok és a bőséges étkezés.
• Aki újév napján édeset eszik, iszik, annak egész éve édes lesz.
• Akitől ezen a napon csókot kapunk, az egész évben szeretni fog.
• Az újév napján ne veszekedjünk, tartózkodjunk a viszálykodástól, mert különben az egész évet perlekedéssel fogjuk tölteni!

Szilveszter a nagyvilágban

Svédország

A skandináv államban nem könnyű hozzájutni az amúgy is hihetetlenül drága alkoholhoz. Ezért a svédek már jó előre bespájzolnak az év végére, mert az újévet “kötelező” alkoholmámorban fogadni. Amikor az óra szilveszter éjszakáján tizenkettőt üt, az ünneplő emberek tízezrével lövik fel az ég felé a petárdákat. Sokezernyi pezsgősüveg pukkanása keveredik a harangok zúgásával. Az emberek nagy része az utcán vagy baráti körben mulat. A saját magával vitt italt fogyasztja, és ha marad az üvegben, haza is viszi.

Hollandia

Hollandiában a hagyomány szerint szilveszterkor amerikai fánkot kell enni, mert ez áldást hoz a házra. Szerintük ugyanis a gyűrű alakú sütemény biztosítja, hogy a szerencse is, akárcsak a kör, végtelen legyen.

Anglia

Angliában nagy hagyománya van a fagyöngynek. A szilveszteri szokások szerint ha a szerelmesek éjfélkor fagyöngy alatt csókolóznak, akkor egész évben elválaszthatatlanok lesznek. A szokás Írországban is elterjedt. Az óra első ütésére a házigazdának ki kell nyitnia a hátsó ajtót, hogy kiengedje az óévet, majd a 12. ütésre pedig beengedni az újat. Az angolok szerint balszerencsét hoz, hogyha a követező évi naptárat idő előtt kiakasztják, legfőképpen ha a jövő évi határidőnaplóba írnak.

Spanyolország

A spanyolok szerint az év utolsó napján, amikor az óra éjfélt üt, gyorsan meg kell enni egy tucat szőlőszemet. Egyet minden egyes ütéskor. Amennyiben ez sikerül, vagyis mindet le tudta nyelni ennyi idő alatt, 12 hónap boldogságra számíthat a következő évben.

Olaszország

A különböző tartományokban más és más a szokás. Míg Milánó szinte kiürül év végére, és aki teheti, az Alpokban tölti szabadságát, addig Bolognában reneszánsz hangulat uralkodik szilveszter éjszakáján. A vidámság Luca napjától Vízkeresztig tart vásárral, dudaszóval, hagyományos rigmusokkal. Az év utolsó napján a város főterén pogány szokás szerint hatalmas máglyát raknak. Ilyenkor ég el az, ami véget ért, a múlt, a feledni való. Amikor már csak parázslik a máglya, örömtáncot lejtenek körülötte, hogy az óévnek vége. Ugyancsak a múlttól akarnak megszabadulni a rómaiak. Ők az év utolsó napján az ablakokból dobálják ki az utcára megunt holmijaikat. Pórul járhat az az idegen, aki nem ismervén ezt a szokást, a járdán bámészkodik.

Bulgária

Bulgáriában az óraütést követő 2-3 percre leoltják a villanyt, szabad teret adva az újévi csókoknak. Ezt követően a házi asszony felvágja a meglepetéseket tartogató tortát. Az, aki pénzérmét talál a tortaszeletében, egész évben bőségre és gazdagságra számíthat.

Görögország

Érdekesség, a görögök az új esztendőt nem január 1-jétől, hanem az ortodox naptár szerint, január 6-ától számolják. Görögországban újév napján vasilopitát sütnek, aminek belsejébe pénzérmét rejtenek. Aki megtalálja tányérján a pénzt, egész évben szerencsés lesz. Újév kezdetekor a görögök felhúzzák az órákat, hogy szerencsét hozzanak a házba. Január 1. náluk Szent Vazul ünnepe, amikor a gyerekek tűz mellett hagyják a cipőjüket annak reményében, hogy Vazul ajándékokkal tömi meg.

Oroszország

Az oroszok eddig is minden alkalmat megragadtak az ünneplésre, nincs ez másként az új rendszerben sem. Manapság az európai szokások keverednek az ortodox hagyományokkal, így igen hosszúra nyúlik az ünneplések sora. A modern szokások szerint karácsony, december 24-e itt leginkább evés-ivást jelent. December 31-e és január elseje volt korábban a karácsony meg a télapó ünnepe, és a legtöbben ezt a hagyományt követik. Ilyenkor állítanak fenyőfát, az ajándékokat január 1-én bontják ki. Az ortodox naptár szerint Krisztus születése január 6-ára esik, ez is kétnapos ünnep, míg az újévet január 13-án ünneplik.

India

A magyar szilveszteri-újévi hagyományokhoz hasonlóan Indiában sem szabad újév napját semmit sem kidobni, vagy kivinni a házból. Még a szemetet is tilos kivinni. Észak-Indiában újév napját tavaszi színű virágokat viselnek: a nők sárga, míg a férfiak rózsaszín, piros, lila és fehér kombinációkat. Dél-Indiában a tamilok a téli napfordulón tartott évkezdetükön elzarándokolnak a szent helyekre, ahol rizst főznek, a tehenek szarvát színesre festik, majd virág és gyümölcskoszorúkat aggatnak rájuk. A feldíszített szent állatokkal körmenetelen vonulnak végig.

Dél-Korea

Újév napján a koreaiak gereblyéket, lapátokat és rostákat döntenek a falakhoz, hogy megóvják a házat a gonoszoktól. Az újévet mindig új ruhában köszöntik, családi összejöveteleken megemlékeznek az eltávozott rokonoktól.

Japán

Az év végére – december 31-től január 3-ig – esik az Osogacu, egy négynapos családi ünnep. Ekkor köszöntik a következő év istenségét. Ilyenkor találkoznak az egymástól messze élő családtagok. A gyerekek ajándékba pénzt kapnak, a felnőttek pedig olyan újévi kártyát, amelyen a következő évre vonatkozó jövendölések vannak. 31-én éjjel mindenki elmegy egy buddhista templomba, ahol pontban éjfélkor 108-szor kondul meg az óriási harang, elűzve az óév ördögeit. Az ünnepi eledel egy hosszú tésztatekercs. A hiedelem szerint ennek hosszától függ a család következő évi szerencséje.

Thaiföld

A buddhista Thaiföld számára szilveszter éjszakája ugyanolyan, mint az év többi napja. A holdújévet ünneplik, amely változó napra esik január vagy február folyamán. December 31-én az itt nyaraló külföldiek mulatnak, szokásukat a Nyugatot utánzó fiatalok is átvették. Ahol nincsenek turisták, az éjszaka csendben zajlik, öregek sakkoznak vagy pletykálnak az utcán. Bezzeg a fiatalok! Már napokkal előbb elkezdődik az ünneplés, az asztalokra méregdrága skót whisky kerül és a hangulat is emelkedett. Szilveszter éjszakáján – pezsgő híján – sörrel koccintanak helyiek és külföldiek, idegenek és barátok. Felrázott sörösüvegekből buggyan ki az árpalé, hogy legalább a látvány emlékeztessen az otthon megszokottra.

Hawaii

Az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó szigeteken trópusi az éghajlat, örök a nyár. Nem véletlen tehát, hogy december végén 12 milliós turistaseregre kell felkészülnie az egymillió helyi lakosnak. A kerti partikon és az utcákon csak úgy hömpölyögnek az emberek. A kikötőkben felcicomázott jachtok és kisebb hajók százai készülnek az év végi versenyre, amelynek pontozásába a hajó díszítése is beleszámít. Egész éjjel tart a durrogtatás a Nevadából behozott petárdákkal, egyébként Hawaii-on szigorúan tilos az ilyesmi. Amikor beköszönt az éjfél, a tűzijátékok hangját is túlharsogják az emberek, akik egymásnak jókívánságokat kiabálnak.

Kuba

A kubaiak szilveszter napján minden kéznél lévő edényt teletöltenek vízzel, amelyet éjfél után kiöntenek az ablakon. Ezzel kívánnak tiszta, sima lefolyású újévet. A spanyolokhoz hasonlóan nálunk is elterjedt a szőlőszemevés éjfél után.

Brazília

Amilyen csöndes és bensőséges a karácsony, olyan hangos a szilveszter a déli félteke legnagyobb országában. Brazíliában már ilyenkor a februári karneválra készülnek. Az egész éjszakát az utcán, a szabadban töltik, karneváli jelmezekben vagy alig ruhában, hiszen ott ilyenkor tombol a nyár. Fiatalok és öregek szambázva járják végig az utcákat, a tengerpartot. Folyik a pezsgő, hektószám fogy a koktél. Éjfélkor óriási durrogtatás kezdődik, petárda, tűzijáték és fegyverek ropogása hallatszik. Az emberek egymás nyakába borulnak és biztosítják egymást határtalan szeretetükről.

Sok országban nem december 31-én ünneplik a szilvesztert. Az újév ünneplése leginkább a keresztény kultúrákban szokás, más vallások esetén a Hold állása alapján ünneplik az újév elérkezését. Eltérő napokon ünneplik az újévet többek között Vietnámban, Kínában, Thaiföldön, Szaúd-Arábiában és Egyiptomban is.

(* forrás: Rosta Erzsébet)