Valaki megosztotta a mindenséget:
kimondhatóra és kimondhatatlanra.
Megérthetőre és felfoghatatlanra.

Én itt bolyongok e levegőtlen,
lezárt terek között.
Ki összerakná a részeket,
játékaival új világba költözött.

.

Ha így van – hát így jó.
Hinni kell, hogy a terek közt
a szív az átjáró.

***
2020. november 11.

Szekeres Nóra költő, író – bemutatkozás

A magyar irodalom és költészet szeretete számomra gimnáziumban kezdődött – remek magyartanárom volt. Reálszakos diákként is mindig nagyon vártam az óráit. Imádtam a verseket, a verselemzéseket: általuk teljesen más világba csöppentem. Rájöttem, hogy a magyar nyelv mennyire árnyalt, kifejező és hogy a költői képekkel, eszközökkel a „hétköznapi” nyelven el nem mondható érzések, hangulatok, megélések milyen szemléletesen érzékeltethetőek. Akkor indultak az első szárnypróbálgatások: amíg a kamasz lányok többsége naplót írt, én verseket.

A gimnázium végeztével elmaradtak a magyar órák erőteljes impulzusai. A Pécsi Tudományegyetemen eltöltött évek elején még írtam pár verset, de ez lassan háttérbe szorult, és átvette helyét a sok-sok tanulás, munka és a magánélet. Ha valami mélyen megérintett, akkor abból a későbbiekben is született vers, de csak elvétve.

Komolyabban – közel 15 év kihagyás után – 2017 nyarán kezdtem újra az írással foglalkozni. Ehhez egyértelműen kellettek az elmúlt évek sokszor nehéz vagy épp lélekemelő tapasztalásai, önismereti munkái. Új csatornát nyitott bennem minden vers, segített elvezetni, kimutatni azt az érzelmi állapotot, folyamatot, amin épp keresztülmentem vagy amit már régóta cipeltem magammal.

A hobbim, a mániám az emberi lélek – ez megmutatkozik a verseimben is –, ilyen szemmel látom, élem az életem, és a családi, baráti beszélgetések jó része is ennél a témánál köt ki. Nagyon fontosak számomra a benső értékek és azok a kapcsolódások, amelyek ezeket képviselik, amelyekben ezek megmutatkozhatnak.

Versírás közben próbálok minél közelebb kerülni önmagamhoz – olyan ez, mint egy meditáció, és minél jobban sikerül, annál jobban kivehető, érezhető a versben a megjelenített érzelmi állapot, hangulat, lelki folyamat is.

Az írás rengeteget adott és ad a mai napig nekem – ezzel az élménnyel szeretném megajándékozni a tisztelt Olvasókat is. Két ember – így az író és az olvasó – világa sohasem lehet teljesen egyforma: eltérő tapasztalatokkal, életúttal és asszociációkkal vágunk bele mindannyian egy-egy mű olvasásába, megélésébe. Ami a verseken keresztül mégis összeköthet minket, az a befelé fordulás, az önmagunkkal való őszinte kapcsolódás, a belső munka minősége, mélysége. Ebben szeretném közös utazásra hívni, kísérni az Olvasót.

***

Egyéb információk:

2017 ősz óta indulok irodalmi pályázatokon, az alábbi eredményekkel:

– a MAIT (Magyar Alkotók Internetes Társulása) egyesületének karácsonyi, jeligés pályázatán egy versemmel 4. helyezést, eggyel pedig nívó díjat értem el;

– a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Faludy György Irodalmi Műhely által meghirdetett “Szárnypróbálgatók 2018”  országos irodalmi pályázaton Líra kategóriában Baranyi Ferenc zsűri elnöktől aranyoklevelet vehettem át;

– az Irodalmi Rádió idei Valentin nap alkalmából kiírt, “Az év trubadúrja 2018” c. pályázatán 3. helyezést értem el, aminek köszönhetően meghívtak állandó szerzőik sorába, és ennek keretén belül az internetes oldalukon biztosítanak blogfelületet a számomra is (http://irodalmiradio.hu/wp/index.php/author/szekeresnora/);

– az Országos Mécs László Társaság 2018-as Igazgyöngy c. pályázatán a megtisztelő III. helyezést értem el.

***

Az alábbi antológiában jelentek meg verseim nyomtatott formában:

– Raszter Kiadó, Szárnypróbálgatók 2018: Vártalak c., Szeretlek…? c. versek;

– Irodalmi Rádió – Szerelmemnek Bálint napra c. antológia: Akác c.vers;

– Irodalmi Rádió – Tavaszi szél c. antológia: Nő! c. vers;

– LIM (Láncolat Irodalmi Műhely), Perseidák c. antológia: Nulladik szín c. vers.

– LIM (Láncolat Irodalmi Műhely), Perseidák II. c. antológia: Hasad a mag c. vers.

– Apokrif Kiadó – Szókincs 2018 c. (pályázat és) antológia: Két világ c. vers