1964-ben Omar Khajjám Rubáiját című könyve az ő illusztrációival a British Museum nemzetközi pályázatán bekerült a világ harminc legszebb könyve közé. Látványtervezője volt az Egri csillagok című filmnek.

A klasszikus mesterek technikájából merítő, s azt szürrealisztikus elemekkel ötvöző festői stílusával széles körben ünnepelt festővé vált. Egy ideig magyar állampolgárként Torontóban, majd az USA-ban élt. Később hazatérve egy újabb műfajban kamatoztatta tehetségét, a porcelán – mint számára eddig kiaknázatlan terület – némi felfogásbeli változást is hozott a festő számára. A hollóházi porcelán manufaktúrában több jelentős porcelánmotívumot jegyez. Opálos szürkében játszó képzeletbeli, szürrealisztikus alakjait egyesítette a keleti ornamentika vonaljátékának stílusával.

Hazatelepülése után Várdán, a somogyi dombok között megbúvó békés kis faluban lakott haláláig. A meglehetősen romos kastélyt, ahol lakott, eredeti állapotában újította fel, kertjébe több száz különleges fát és cserjét ültetett. Képzőművészeti táborokat rendezett, ahol szobrászatot és festészetet gyakorolhattak a fiatalok. Szász Lula, a festő özvegye férje nagy értékű hagyatékát felajánlotta a miskolci Herman Ottó Múzeumnak. A mintegy 300 darabos gyűjtemény a művész alkotásai mellett távol-keleti és afrikai néprajzi anyagot is tartalmaz.

Szász Endre művészete egyedi, a 20. századi hazai grafikában és festészetben meghatározó, iskolateremtő. Keze nyomát őrzi a budapesti metró is. A 3-as vonal Dózsa György úti megállójában mindkét irányban található egy-egy méretes, Dózsát ábrázoló tűzzománc alkotás, talán a metró legértékesebb műremekei.