Suetonius – Lenolaj http://lenolaj.hu kulturális online műhely Mon, 29 Apr 2024 22:12:09 +0000 hu hourly 1 https://wordpress.org/?v=4.9.25 “Te is fiam, Brutus?” http://lenolaj.hu/2024/03/15/te-is-fiam-brutus/ http://lenolaj.hu/2024/03/15/te-is-fiam-brutus/#comments Thu, 14 Mar 2024 23:02:30 +0000 http://lenolaj.hu/?p=6803 Caesar utolsó, i. e. 47. március idusán elhangzott szavai ugyancsak közismertek: Te is fiam, Brutus?”

Suetonius,  a történetíró szögezi le: az első tőrdöfés okozta fájdalomtól Caius Iulius Caesar római hadvezér és politikus, akire a Senatus előcsarnokában rohantak rá az összeesküvők, még fölszisszent, de aztán sztoikus nyugalommal tűrte végzetét. Hozzáfűzi: egyesek szerint a többi orgyilkos nyomában rárontó Brutushoz, fogadott fiához viszont – görög nyelven! – így szólt volna: “Hát te is ezekhez tartozol? “Kai szü teknon?” (“Te is, fiam?“) És semmi Brute!

Egy másik forrás, Cassius Dio szerint az összeesküvők olyan tolongás közepette rontottak rá az egyeduralkodóra, hogy az sem védekezni, sem szólni nem volt képes, hanem az első szúrások után arcát tógájával eltakarva, némán tűrte a tőrdöféseket. De Cassius Dio is hozzáfűzi az  állítólagos szem- és fültanúk szóbeszédét: “Ez a hitelesebb. Egyesek mégis azt mondják, hogy Brutushoz, aki hevesen rontott rá, így szólt: “Et tu mi, fili?”  “Te is fiam?” De Brutust nem szólította a nevén.

Az állítólagos mondás mindenesetre nyomban szállóige lett. Újra  csak Suetonius szerint – rövid formában – gyakran mondogatták a római polgárok, valahányszor úgy érezték, hogy saját barátjuk is ellenük fordul: Tu quoque?  “Te is?” Akár civakodások alkalmával, akár tréfásan, a mondás a mai napig él.

 

 

]]>
http://lenolaj.hu/2024/03/15/te-is-fiam-brutus/feed/ 1
Milyen nyelven beszélt Julius Caesar? http://lenolaj.hu/2023/06/27/milyen-nyelven-beszelt-julius-caesar/ http://lenolaj.hu/2023/06/27/milyen-nyelven-beszelt-julius-caesar/#comments Mon, 26 Jun 2023 22:01:24 +0000 http://lenolaj.hu/?p=10544 Julius Caesar (Clara Grosch festménye) 1892

Julius Caesar
(Clara Grosch festménye)
1892

Természetesen latinul. De mint annyi művelt római, életének híres fordulópontjain görög szállóigéket idézett, és bár ezek halhatatlanok, nem mindig eredetiek, sőt ami eredetinek látszik közülük, azt sem pontosan úgy mondta.

Legyen hát világosság! Ki ne ismerné, akár latinul is, a leghíresebb mondást: Alea iacta est, “A kocka el van vetve“? Nos, hát, Suetoniusnál nem ez a legismertebb variáns szerepel, hanem a kevésbé dallamos Iacta est alea, ami pusztán szórendi különbség, csak éppen nem a kockán van a hangsúly, hanem az eldobás tényén. (Györkösy Alajos latin-magyar szótárában is így szerepel!)

Csakhogy van ám más forrásunk is, mint Suetonius: a római történelem és a Caesarok életrajzírója, Plutarkhosz. Ő határozottan állítja, hogy a döntő elhatározást Caesar görög nyelven közölte vezérkarával: Anerriphthó kübosz, ami értelemszerű fordításban annyit tesz: “A kockát magasba kell vetni” – mármint a kupa alakú kockavetőből. S a mondás azért nem eredeti, mert Caesar ebben a sorsdöntő pillanatban nem maga kovácsolta a szárnyas igét, hanem az i. e. 342 és 292 között élet athéni vígjátékíró, Menander vagy Menandrosz egyik színpadi művéből idézett.

De a Iacta est alea még csak nem is egészen pontos, ha Suetonius görögből fordította le. Helyesebb lenne tehát ilyen formában idéznünk: Iacta alea esto, ami eljövendő cselekvésre, még meg nem történt döntésre utal: “Ám legyen elvetve a kocka!” S ezután indul csak neki a Rubico fölötti bürünek vagy gázol át légiói élén a folyócskán. (A Rubicon laton nyelvű alakja Rubico.)

 

***

Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, a Delta, az MTV tudományos ismeretterjesztő műsorának első szerkesztője. Az IPM magazin és az Alfa Magazin szerkesztője. Évtizedeken keresztül rendszeresen jelentek meg írásai többek között az Élet és Tudomány című tudományos ismeretterjesztő hetilapban, valamint szerzője volt az IPM magazinnak és az Alfa magazinnak. Több mint 300 kultúrtörténeti rádióelőadása hangzott el a Magyar Rádióban.

Édesapja: Havas Zsigmond (1900 -1972) író, újságíró a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–39), Spencer Walls és Anthony Astor néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője.

Lánya, Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője, négy gyermek édesanyja.

  • Kötetei:

Fordításai:

  1. Roger Price: Franciaország története
  2. Mary Fulbrook: Németország története
  3. Gustav Henningsen: A boszorkányok ügyvédje
  4. Kristin E. White: Szentek kislexikona
  5. John Boardman – Jasper Griffin – Oswyn Murray (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története
  6. Danielle Steel: Szerelmes nyárutó
  7. Amanda Quick: Különös kérő
  8. Wilbur Smith: A leopárd sötétben vadászik
  9. Joseph Heywood: Hozd el nekem Hitlert!
  10. Fay Weldon: Nőstény ördög
  11. Kertész István: A hódító Róma
  12. Arthur Herzog: A forgácsoló gyilkos
  13. Ken McClure: Járvány
  14. Winston Graham: Marnie
  15. Mark Hebden: Pel és a kopó
  16. C. N. Degler: Az élő múlt
  17. V. Gordon Childe: A civilizáció bölcsője
  18. Nagy Mézes Rita (szerk.): A világ titkos szegletei
  19. Geoffrey Barraclough: Agadirtól a háborúig
  20. Harry Hearder: Olaszország rövid története
  21. Sarah Harrison: A Kwai folyó pokla
  22. C. Desmond Greaves: Az ír válság
  23. Gulyás Katalin (szerk.): A láthatáron túl
  24. Jane R. McCauley: Állatparádé

Szerkesztései:

 

Szuhay-Havas Ervin írásai a Lenolaj.hu oldalán

 

 

 

]]>
http://lenolaj.hu/2023/06/27/milyen-nyelven-beszelt-julius-caesar/feed/ 1