Félhomályban zúg az este,
már álmos az udvar, az út.
Arrébb egy kislány sietve
krizantémból fon koszorút.

Nagy tüzet raknak és rendet,
azt hiszem ez itt már az ősz…
Itt van, itt, oly mélyen bennem:
a csönd sokáig elidőz.

Még maradnék, hogy megbújjak
most e percben, ott Te benned,
rózsafüzéren az ujjak:
maradj még Nyár, ne siess el…

***

Sapa Brown 1978. szeptember 20-án született Szombathelyen. Egyik kedvenc költője, Petőfi Sándor összes művét már 11 évesen elolvasta, úgy érzi az a fajta plusz és szépség, amit a költemények által kapott érintette meg, és alapja annak, hogy később verselni kezdett.
1989-ben Kovács Ákos, akit a mai napig legnagyobb példaképének tart, és a Bonanza Banzai volt rá nagy hatással, nemcsak zeneileg, de szövegileg is. 16 évesen egy viszonzatlan szerelem hatására kezdett verseket írni, majd később dalszövegeket is. A haikuval két éve ismerkedett meg, bár nehezen barátkozott meg ezzel a fajta versformával, mára részéve lett.

Sapa Brown jelenleg egy autókábelgyártó cégnél dolgozik.

***

Kapcsolódó oldalak:

Sapa Brown alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

a MIR – Magyar Irodalmi Rovat oldala