1.
Ámulat-teli szemmel lesem a kikelt csodát,
hogyan töpörödnek tipegő sorokká a fák.
2.
Az órák csekélyke keggyel peregnek,
csonkig égnek a térkép vesztett fények.

3.
Hófehér lepelben köszönt a szép-gonosz nőalak,
bűvölve bámulnak a felhőre szomjazó házak.
4.
A felnyíló ajtóhoz törpegaloppban törtetek,
és erőt gyűjtve az újvilágba leereszkedek.
5.
Az ismeretlen térben mindenütt fény pereg.
Idegen léptek, kopogások ijesztgetnek.
6.
A levegő vegyszeres lehelete körbevesz,
köhögve nyelem: ami kint volt, bennem is az lesz.
7.
Úszunk az autócsordák színkeverékében,
vánszorgunk a sok sávos út eleven rendjében.
8.
A megkopott nagyság, tapinthatóan lüktet,
a valamikori dicsőség még körülvesz.
9.
A lankadt tespedés és hazárdjáték, törvény és kény,
a szabadság fakult zászlóit lobogtatja felénk.
10.
Alvilágból az égvilágba röpítve,
lidércnyomásban jutok a 38. emeletre.
11.
Az Empire State Building az égre mered,
zengve száll a magasba esdeklő üzenete.
12.
Az ikertornyok felől szól a bús szellemhang.
Lopva bekerít, könnyet ejt az árva dallam.
13.
Váratlan hó bénító fehér takarója
Amerika kapuját lágy csendbe burkolja.
14.
Ezer és ezer tekintet figyel, fejkendős fejek,
tetovált bőrű lányok, fiuk, vén-arcú gyerekek.
15.
A fehér és a fekete között a bőrátmenet
végtelen, a természet torz kísérlete lehet ez.
16.
Tiffany foglalatú ékszerek, gyémántok,
milliókat érő ajándék kavicsok.
17.
A pénzérmék üresen koppannak.
A mohóság az arcokra szárad.
18.
Premierplánban dolgos állkapcsok,
fogak közt dupla hamburger, hotdog.
19.
Férfiak, kalapjukat hátralökve kuksolnak,
vígan törölgetik fénylő, ragadós bajszukat.
20.
Hiába élnek itt oroszok, olaszok, németek,
görögök, írek, se nem zsidók, se nem keresztények,
– New York-iak.

1 A mottó: Blaise Cendrars: Húsvét New Yorkban (Fordította Kassák Lajos)

***

Budapesten születtem 1944. április 18-án. Apai nagyapám a monori állami polgári fiú- és leányiskola igazgatója volt 1903 és 1916 között, (egy évvel később, mint tudjuk, ott tanult egy rövid ideig József Attila!). Apám, Oláh Dezső Monoron született 1912-bent, de iskoláit már a Józsefvárosban kezdte, (történetesen abban az iskolában, ahol az én gyermekeim is, elsőtől nyolcadikig tanultak.) A Vas utcai Kereskedelmi Iskolában folytatta a tanulmányait. Anyám, Dück Alojzia, 1911-ben Budapesten született. Egy testvérem van, Oláh Gábor, aki 1938-ban született Tapolcán. Hányatott gyermekkoromat mutatja az általános iskoláim sora: az első osztályt 1950-ben Badacsonytomajon kezdtem, majd  Budapesten, a Virányos utcai Általános Iskolában folytattam, a felső tagozatot a Labanc utcai Általános Iskolában kezdtem el, de az 5. és a 6. osztályt már Galyatetőn, összevont osztályokban végeztem el. 7. osztályos koromban ismét Budapesten laktunk, ezért a Csaba utcai Általános Iskolába jártam, és ott is fejeztem be az általános iskolai tanulmányaimat. A középiskolát a Táncsics Mihály Gimnáziumban végeztem el, ott is érettségiztem 1963-ban. 1963 és 1967 között a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola hallgatója voltam. Tanári pályámat Törökbálinton kezdtem el, ahol értelmi fogyatékosokat tanítottam, három összevont, kisegítős osztályt. 1967.  december 30-án megnősültem, feleségem Szanyi Julianna, született 1945-ben, Demecserben, (idén ünnepeljük házasságunk 50. évfordulóját.) 1970 és 1973 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára jártam, pszichológusi diplomát szereztem. Egyetemi tanulmányaim közben, 1971 és 1973 között, a Művelődésügyi Minisztérium 1. sz. Nevelőintézetében előbb tanárként, majd pszichológusként a fiatalkorúak javítónevelésre ítélt gyerekek tanításával, pszichológiai vizsgálatával foglalkoztam. 1972-ben született meg első gyermekem, Zoltán. 1973-ban lettem a TIT hetilapjának, az Élet és Tudománynak a szerkesztője. 1974-ben a MUOSZ Újságíró Iskolájának diplomások részére létrehozott képzésében folytattam a tanulmányaimat. 1975-ben vehettem át újságírói diplomámat. 1976-ban született meg lányom, Margit. Rovatszerkesztői munkám mellett, több száz cikket, tanulmányt írtam, több könyvet is szerkesztettem, vagy társíróként vettem bennük részt. Ezekben az években, Kutasi Gyula íróval, Oláh Gábor filmrendezővel és Sorbán Szabó Zoltán költővel, 4-5 filmforgatókönyv írásában is részt vehettem. A ’80-s évek közepén Mohás Lívia pszichológussal, József Attila díjas íróval dolgoztuk ki közösen, a Videoanalízis nevű önismereti, csoportos, személyiségfejlesztő, lélektani eljárásunkat, és felső vezetőkből álló csoportoknak tartottunk, két-három napos tréningeket. 1989-ben az Élet és Tudomány munkatársai az országban egyedülálló  módon, megválasztottak a lap főszerkesztőjének. A hetilap 2006-ban Magyar Örökség Díjban részesült, és ehhez, úgy gondolom az én majd húszéves szerkesztői, majd kétéves főszerkesztői tevékenységem is hozzájárult.) 1992 és 2004 között a Hunital Magyar–Olasz kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója lettem, cégünk élelmiszer-ipari gépek importjával, kereskedelmével, export-import ügyletek végzésével, és élelmiszer-ipari üzemek, illetve vegyes vállatok létesítésével foglalkozott. Neves irodalmi lapok, – Napút, Vigília, Lyukasóra stb. – hozták le folyamatosan költeményeimet. Eddig hat verskötetem jelent meg. Új műfajt alkotva rendszeresen tartunk Zene-vers esteket, melyben verseimet Takács Bence Ervin mondja el, Kathy-Horváth Lajos és Szakcsi-Lakatos Béla improvizatív zenei kísérete mellett. A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése 2014-ben megválasztott a Katona József Színház Felügyelőbizottsága elnökévé.

Oláh Tamás alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Oláh Tamás honlapja