A Mayflower fedélzetén utazó férfiakat nevezik máig “Zarándok Atyáknak”, de nemcsak “szentek” érkeztek ám a hajón, hanem más szegényemberek is, akiket a szeparatisták “idegennek” neveztek. Százegy szent és idegen kelt útra Plymouthból a 180 tonnás Mayfloweren 1620. szeptember 16-án, és november 9-et írtak, amikor kemény hidegben megpillantották a hóborította amerikai partvonalat. Attól tartva, hogy a Virginiai Társaság hatalma már nem terjed idáig, november 11-én megfogalmazták a legendás Mayflower-szerződést, amelyben fölbukkan ugyan, hogy “polgári politikai testületet” kívánnak alakítani, de a szavak mai értelme szerint nem volt ez polgári, legfeljebb állampolgári csoport, azután “politikai” testület is inkább csak a szó embrionális értelmében.

Elsők tehát csak Észak-Amerika, a mai Egyesült Államok északi partvonalán voltak ők százegyen. 1621 tavaszára – a hideg és a nélkülözések miatt – a 24 családfőből tizenhárom maradt, az asszonyokból mindössze négy!

A Mayflower előtt negyven esztendővel, 1580 táján megtelepedett már egy angol csoport Virginia partjai előtt, a Roanoke-szigeten, de mire újabb hajó érkezett, nem voltak sehol; elrabolták talán őket a croatan indiánok. (Ez a híres “elveszett gyarmat” legendás története.) Az első észak-amerikai angol települést 1606-ban alapította egy kis csoport, amelynek kétkezi munkásain és három lengyel szurok- és kátrányfőzőjén kívül számos kincsvadász úrfi volt a tagja. Településük neve a Jakab királyról elnevezett Jamestown. Sanyarú kezdetek után ez a városka a dohányleveleken lett gazdaggá.

A kis Mayflower utasai tehát inkább puritán vallási nézeteik okán és a híres szerződés révén lettek híressé, amely mégiscsak az angolok helyi önkormányzati hajlandóságát tükrözi. De még az első angolok sem voltak, nemhogy az első európaiak Észak-Amerikában, mert ha az első ezredfordulón Új-Fundlandnál kikötött normannokat nem számítjuk, akkor is megelőzték őket az Újvilágban a spanyolok. Pardon, még a franciák is, akik a floridai parton települést építettek, a Caroline-erődöt 1564-ben, a mai St. Johns folyó torkolatában. Az első észak-amerikai francia telepesek zömét a dühös spanyolok lemészárolták, megalapítva az Egyesült Államok területén lévő legrégebbi várost, St. Augustine-t a következő esztendőben.