2024-03-25
Maróti Ildikó 10
Maróti Ildikó: A boldogságról
Idős férfi monológjából egy József Attila vers töredékét hallom ki, aztán abbahagyja a beszédet, belenéz az utazóközönség szemébe - mármint azok szemébe, akik nem sütik le szemérmesen - és azt kérdezi némi támadó éllel a hangjában:
- Mi a boldogság? Hol a bol...
Maróti Ildikó: A halálról
Részletesen elmesélte a fiú, hogy az erdőben milyen módszerrel ölte meg magát anyukája főnöke, éreztem rajta, hogy nagyon foglalkoztatja ez a téma. Minden korosztályra megrázóan hat a halál, gondoltam, de aztán a lányok mesélték, milyen vidám üzeneteket kaptak...
Maróti Ildikó: Az egymástól elválasztó szakadékról
A villamoson azt magyarázta valaki, mekkorát fog enni az ünnepek idején:
- Két egész nap lesz, én folyton enni fogok, érted, amikor akarok.
- Én mindig akkor eszem, amikor akarok, mondja a kék szemű roma férfi mosolyogva.
- De halat is eszünk majd.
- Szere...
Maróti Ildikó: A szerelemről
Azt iszonyú nehéz elképzelni, hogy szülők megölik saját gyereküket, mert nem a hagyomány szerint házasodtak, hanem szerelemből.
Megtörténik mégis. A hírt olvasva azt állítani, hogy a mottó, miszerint jó, ami van, nem baj, ami nincs, egyszerűen hazugság.
Keve...
Maróti Ildikó: Arról, hogy milyen lehet a költők élete
- Berúgott bácsikról tanulunk majd mindig irodalomórán? - kérdezi a kínai kislány, lehet, hogy a "Borozgatánk apámmal; Ivott a jó öreg," ragadta meg a figyelmét. Kínában többen ismerik Petőfit, mint nálunk.
Aztán elmesélte, hogy képzeli el a költők életét:
A...
Maróti Ildikó: A valóságról
Igaz az, ami összeköt. Minél távolabb vagyunk a valóságtól, annál boldogtalanabbak vagyunk, írta Karl Jaspers.
Ha álmodunk, és egész nap velünk maradnak az álom képei, hangulata, ha olvasunk, és annyira átéljük a könyv tartalmát, hogy sírunk, amikor nagyon be...
Maróti Ildikó: Azokról, akik elmennek
Mind elmegyünk innét, az Ungárék most, ők elköltöztek, mi meg később, és minket majd visznek. - mondja rezignált arccal egy nálam jóval idősebb úr a liftben.
Én bólintok, a szemem se rebben, a múltkor sem ismert fel a Normafánál, amikor a feleségével forralt ...
Maróti Ildikó: Az ajándékozásról
Ugye milyen szép az állatkám? - kérdezi a villamoson egy kisfiú, kis kecskéjét felém nyújtva. - Én csak ezt az igazi, komoly bakot tudom megmutatni.
Érdekesen kezdődik ez a nap is. - gondolom, és rámosolygok.
Betérek egy boltba, ahová mindig csak mindig csak...
Maróti Ildikó: Az örömről
"Tudjuk, mik vagyunk, de nem tudjuk, mivé lehetünk" - így Shakespeare.
A kis ötödikes sem tudta, mikor játszótértervezést adtam feladatul, mert folyton azt hajtogatta, hogy az a baj, hogy nekem semmi fantáziám nincs, mert vagy jó jegyre hajtok, vagy azért csi...
Maróti Ildikó: A csodáról
Hol lakozik a legfőbb szellem, és hogy játszadozik minden teremtménnyel?- kérdezi egy szúfi misztikus.
Ahogy meglátjuk a kis patakot, még a csodás köralapú ösküi templomnál is fontosabb lesz. A vize kristálytiszta, és zöld növény lapul a medre alján, nehéz ot...