Beérni most ennyivel kéne.
A pohár tele már nem lehet.
Attól a teljesség igénye
még nem délibáb, hogy így esett.

Lombosodik a nincsen bokra,
rügyei titkokat rejtenek.
Feszegetheted, nem mész sokra —
már az is siker, hogy sejlenek.

Valóság nyerhet-e, ha vele
áll a rajthoz vágy és képzelet?
A van hogy tromfolhat a leszre?
Éld egyszerre összes életed!

***

Bátai Tibor 1969-ben, még gimnazistaként írta az első szét nem tépett versszerű sorokat, és 1974-ben Vasy Gézának köszönhetően már megjelenés előtt állt egy folyóirat irodalmi mellékletében. A szerkesztőségi cenzor azonban több opusát kifejezetten rendszerellenesnek minősítette, így „letiltották”. Ez annyira megviselte, hogy ’88/89-ig gyakorlatilag egy árva sort sem írt. Akkor azonban kiderült, hogy mégsem sikerült kigyógyulnia az írásból.

Eddig két nyomtatott kötete jelent meg, az első 1996-ban, az Auktornál, Égtájak merőlegesén, a második 1998-ban, a Codex Printnél, A gyújtópont tökélye címmel.

Az internetes irodalmi oldalak közül rendszeresen publikál az ARTpresszóban, az alkoTÓházban, a Dokkon, a Héttoronyban, a Lenolaj kulturális online műhelyben, A Hetedik online irodalmi és kulturális folyóiratban, a Holdkatlanban és az idén Litera-Túra címmel elindult online művészeti folyóiratban.

2012 novemberében Stációk, valamint Palackposta címmel, Pethes Mária, illetve Szokolay Zoltán előszavával két elektronikus kötete látott napvilágot az E-book Könyvház és Kiadó gondozásában. Platónról, több ülésben című versciklusának néhány darabja megjelent a Stádium folyóirat 2013. évi számaiban. A Héttorony szerkesztőségének döntése alapján líra kategóriában 2014-ben elnyerte az internetes irodalmi magazint alapító Verő Lászlóról elnevezett, évente kiosztott díjat. A Búvópatak 2016. júniusi és júliusi számaiban szintén megjelent két írása. Az elmúlt években több mint húsz verse került fel szerb fordításban is a Szabadkán élő Fehér Illés Ezüst híd – Srebrni most címmel működtetett kétnyelvű műfordítói blogjára.

Bátai Tibor alkotásai a Lenolaj.hu oldalán