Csak bámulok a feslő virradatba –
őszillatot sodor a semmiség,
csend-balzsamot lenget felém a hajnal,
üres a lélek, könnyű most a lég…
Az ébredés, a gyilkos hiányérzet
felül bennem, mint ágy szélén a gond –
Van reggelid, és eljött ott a reggel
ahol te vagy, ott ősz van még, ó mondd…

Nem leszek veled

Nem leszek veled a sárban ködben
hol hason csúszik sziszegve a szél
és ott süvít a perc az idegekben
és élesíti karmait a tél
és egyenruhák szakadnak a dróton
egy a tiéd, őrzi még harcodat
mert álcázott vér rejtőzik a folton
és konténerbe zárták arcodat

Ha egyszer

Ha egyszer fegyvert fogsz e rút világra,
ne feledd az emberek szemét…
de ne feledkezz tekintetnyi kékbe,
mert végveszélybe sodródik a lét,
a léted mely ott s akkor mit sem számít,
harcmezőn egy letarolt fűszál,
célkeresztben rád is les egy árnyák,
a rettegés, az mindig készen áll,
ha éberséged kijátssza a lélek,
s a szánalom elszívja az erőd…
Ráborulsz a csöndre az avarban,
mit derékaljnak vet alád föld.

Nincs csatlakozás

Nincs kapcsolat a csönddel
nincs internet nincs telefon
hiába lesik műholdak a világot
csak a lélek hullámhosszán jön üzenet
csak a gondolat tartja remegve a vonalat
nincs csatlakozás a messzeséggel
a béke szemét a rend kötözi
száját a hallgatás tapasztja
fehér ingét átüti a feltörő
szívdobbanás
küldj egy jelet a végtelenbe
hogy öledben nyugszik a fegyver
s az álom kitárt ajtóján át
olykor hazatalálsz.

***

Kapui Ágota Sepsiszentgyörgyön született, ott járt iskolába, és 1974-ben érettségizett a Székely Mikó Kollégiumban. A kolozsvári Babeş – Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szerezett magyar-francia szakos tanári diplomát 1979-ben. Egyetemi évei alatt több verse is megjelent az akkori vezető kulturális folyóiratokban, irodalmi lapokban, antológiában. A nyolcvanas évek derekán két kötetét is befogadta a bukaresti Kriterion könyvkiadó (egyik gyerekverses kötet lett volna), de megjelenésük később meghiúsult, mert 1988-ban családjával együtt áttelepült Magyarországra. Egy Budapest melletti kisvárosban, Dabason  kezdtek családjával együtt új életet. Az áttelepüléssel és a megváltozott életkörülményekkel egy időben költői vénája kiapadt, és több mint 20 éven keresztül egyáltalán nem írt verset. A kétezres évek derekán versírási kedve visszatért, de írásait nem hozta nyilvánosságra. Tizenöt évig volt a dabasi gimnázium tanára, majd 2002-től pályát módosított, és azóta kulturális feladatokkal, rendezvényszervezéssel, kiadvány- és újságszerkesztéssel foglalkozik. 2015-ben érlelődött meg benne a szándék, hogy megjelentesse addigi verseit, és ebben Kaiser László, a Hungarovox Kiadó vezetője volt segítségére. A másik oldal című verseskötet megjelenése után két évvel, 2017 májusában látott napvilágot A lélek szárnycsapásai című kötete, szintén a Hungarovox Kiadó gondozásában.

Kapui Ágota vallja, hogy a múlt „blokkjai” lassan felszakadnak és verssé oldódnak, így hálával tartozik a Gondviselésnek minden vélt rosszért és jóért, amivel sújtotta vagy megajándékozta. Az írás számára egyfajta „kegyelmi állapot”, amelyet sokévi hallgatás után megtanult értékelni.

Kapui Ágota alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Kapui Ágota alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán