Mindegy: a német krampuszt sokféle néven emlegetik. A leggyakrabban ő a félelmetes Róbert lovag, vagyis Knecht Ruprecht, másképpen Ruppknecht, de a német tájnyelvi variánsok száma lenyűgöző. Emitt Knaacht a neve, amott Belzenpuppert, ismét másutt viszont a szemtelen figura kölcsönveszi a Miklós nevet, és lovagi rangján Knecht Nikolas néven rettegik azok a gyermekek, akik rossz fát tettek a tűzre.

Amint a régi angolban is Old Nick (Öreg Miki) az ördög neve, a szász bányavidéken a Nickel manónevet viseli. Másutt a hamuhoz vagy a vajhoz lehet köze, mert Aschenklas vagy Butterklas néven rémiszti a csintalan kisfiúkat. És ezzel még csak a névsor közepén tartunk. További krampusznevek ugyanis: Bullenklas, Bartel, Pelzmartel (ez a szó, Pelz, a prémes ruhára céloz), és szinte megkönnyebbüléssel vesszük tudomásul, hogy van ám jó kis krampusz is, aki a légynek sem árt: a Weihnachtsman, a “karácsonyi ember”. Ismét másutt meg Jancsi lesz a Ruprechtből: Hans Muff vagy Hans Trapp.

Szent Miklós segédje – a német Mikulás-napi felvonulásokon – még meg is könnyíti az adakozó kedvű szent dolgát, mert a virgács mellett ő cipeli az ajándékokkal teli zsákot, félelmetesen csörgetve pokolbéli láncait, amelyektől erre az estére megszabadult.

***