Fellinger Károly: GALAMBLELKŰ

Jyll — Sun, 19 Nov 2023 23:01:31 +0000

Valamikor régen, élt egyszer Királyréven egy szegény, megtört özvegyasszony. Szegény is volt, magányos is, mert még gyerekkel sem áldotta meg a teremtő. Nem futotta neki tüzelőre, az erdőből meg rőzsét sem gyűjtögethetett, mert azt megtiltotta a király őfelsége. Legtöbbször didergett hát düledező vityillójában, akárcsak annak rozoga kéménye a csillagos ég alatt.
A szomszédnak volt egy bikaborja. Igen szilaj állat lévén, átugrotta a kerítést, és felöklelte az özvegyasszony szellőztetésre kirakott vánkosát. Szállt is abból a lúdtoll! A szegény asszony szaladgált az udvaron, igyekezett volna összeszedni a tollat, de hiába. Úgy fújt a szél is, mintha sietős dolga volna, hát szanaszét fújta a könnyű tollpihéket.
Az özvegyasszony ekkor csüggedten megszólalt:
– Ah, Szélkisasszony, vidd csak, teljék benne kedved !
És mit ad az ég ! Mindjárt ott is termett Szélkisasszony.
– Tudod mit, te szegény asszony! Szerencséd, hogy kisasszonynak szólítottál. Ajándékodért ajándék jár cserébe. Adok neked egy rózsaszínű vánkost, rakd éjszaka a fejed alá. Amit álmodsz, holnapra beteljesül.
Azzal egy gyönyörű, rózsaszínű, puha párnát nyújtott át az asszonynak, s mire az magához tért meglepetésében, Szélkisasszony már el is tűnt.
Várta az éjszakát az özvegyasszony, mint a kocsmáros a borravalót. Alighogy lehajtotta a fejét a puha, új párnára, már aludt is. Mit gondoltok, mit álmodott akkor éjjel? Nem álmodott másról, mint egy húsz év körüli okos gyerekről, akinek ő az édesanyja.
Reggel egy vidám hang ébresztette:
– Keljen fel, édesanyám, kész a reggeli!
Hát uram, istenem, egy húsz év körüli, kedves fiú költögette. A saját fia! Hej, de boldog is volt a szegény asszony. Nem is csoda, hiszen élete vágya teljesült. A fiú dolgos volt, sokat segített az anyjának a ház körül. Az állatokat is szerette. Ha meg akarta etetni a kutyáját, Pajtást, s elkiáltotta a nevét, előbb jelent meg a macskája, ha meg azt mondta: Cirmos, jer elő, Pajtás máris ott várakozott a finom csontocskára.
Hanem egy napon az a hír járta be az országot, hogy a király elherdálta a vagyonát, és teljesen leszegényedett. A gonosz király kiadta a parancsot a hajdúinak, hogy keljenek át a feketevízi réven, és vegyék el az emberektől az összes búzát, rozsot, még a vetőmagnak valót is.
Királyrévbe is eljutott ez a szörnyű hír. Sírt, rítt mindenki a faluban. Jöttek is a hajdúk, leseperték a padlásokat és a szekerekre rakták a gabonát. Ám ekkor csoda történt! A legényke és az édesanyja előtt megjelent Szélkisasszony. Egy nádsípot nyújtott át a legénynek:
– Ha ebbe belefújsz, egykomám, magad is elámulsz.
Belefújt a legényke a sípba. Abban a pillanatban a világ összes madara összesereglett a falu fölött. Olyan sötét lett, hogy nem látták egymást az emberek. A madarak megmerítették csőrüket a gabonában, vitték a búzát a boronált földek felé. Szórták a magot a szántóföldekre, lábukkal és szárnyukkal betemetve azt a földbe.
Megijedtek a hajdúk. Mit szól ehhez majd a király? Mi lesz, ha kérdőre vonja őket, hová lett az elorzott gabona? Hát inkább otthagytak csapot-papot, és százfelé szaladtak.
Időközben a koronáját is eladta a király, csak hogy pénzhez jusson. Mérgelődött is az egész ország népe, hogy ilyen ebadta királyuk van.
A következő évben Királyréven annyi búza termett, hogy a csodájára jártak egész Mátyusföldön. Ráadásul a szomszéd falvakban alig termett valami. A szegény özvegyasszonynak se kellett többé nélkülöznie, se fagyoskodnia. A fia, Galamblelkű – akit a falubeliek neveztek el így – gondoskodott az ennivalóról, de a tüzelőről is. Még meg is házasodott. Mégpedig Szélkisasszony egyetlen, csillagszemű leányával.
Amikor híre ment, hogy a király eladta a koronáját, a nép föllázadt.
– Tönkretette az országot a szégyentelen! És ugyan miféle király az, akinek koronája sincs?! – kiabálták az emberek mindenfelé.
Tömegestül özönlöttek be a palotába, és elkergették a mihaszna királyt.
– Galamblelkű legyen az új király! – kiáltozták.
Azután fényességes ünneplés közepette meg is koronázták helyette Galamblelkűt. Az új király igazságosan és okosan vezette az országot. Hát még milyen boldogan élt csillagszemű feleségével!
Ennyi volt, mese volt, így mesélte egy kobold. Erre futott, arra futott, malac füle neki jutott.

(Királyrévi monda nyomán)

Kapcsolódó oldalak:

Megjelent Fellinger Károly: Ilka vára című mesekönyve
Fellinger Károly alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Fellinger Károly Mindjárt gondoltam című kötete már az interneten keresztül is rendelhető ITT.
Fellinger Károly további kötetei rendelhetők: ITT.

Fellinger Károly az általános iskolát szülőfalujában Jókán, középiskolai tanulmányait Galántán a magyar tannyelvű Kodály Zoltán Gimnáziumban végezte, ahol 1979 és 1983 között az iskola lapjának, az Alkotó Ifjúságnak-nak főszerkesztői tisztségét is ellátta. Versei az 1980-as években antológiákban is megjelentek. Első önálló verseskötete az 1991-ben megjelenő Áramszünet, ezt követte az 1996-ban kiadott Csendélet halottakkal. Az Égig érő vadkörtefák (1997) című kötetében Mátyusföld mesekincsét, hiedelemvilágát dolgozta fel prózában és versekben. 1993-tól a Jókai Szó negyedévente megjelenő regionális lap szerkesztője. Helytörténeti írása a Honismereti Kiskönyvtár könyvsorozatban jelent meg 1997-ben Jóka – Nevezetességek címmel. A 2004-ben kiadott Fészek az égen című verseskötetét, 2006-ban a Fűhárfa, 2008-ban a Szélkergető, kerek köpeny gyermekversei követték. A 2009-ben megjelenő Hajléktalan búzavirág. Mátyusföldi mondák és hiedelmek kötetében Mátyusföld mese- és hiedelemvilágát jeleníti meg. 2010-ben két gyermekverskötete jelent meg, a Dióbölcső, mákfejcsörgő és a Mákom van. Csomagmegőrző című válogatáskötete 2011-ben jelent meg. Rész és egész című 2013-ban megjelent kötete 2004 és 2012 között írt verseinek válogatása.

2016-ban Különbejárat című kötetéért Madách-nívódíjban részesült. Ugyanebben az évben versei bekerültek a Szlovákiai Magyar Írók Társasága 2016-os antológiájába. 2016-ban megjelent Kéreggyűjtés című kötete, valamint a Fellinger Károly legszebb versei az AB-ART kiadásában, valamint verseinek spanyol és angol fordítása Dios está ausente, illetve Sieve of Light in the Pine Forest címmel Spanyolországban és Kanadában.

2017-ben megjelent A Kincsesláda-The Treasure Chest című mesekönyve kétnyelvű, magyar-angol kiadásban. Ilka vára című mesekönyvéért a Szlovákiai Magyar Írók Társasága neki ítélte a kétévente átadásra kerülő Simkó Tibor-díjat. A kultúra terén kifejtett tevékenységének elismeréseként megkapta Nagyszombat megye elöljárójának emlékérmét.

Tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának (SZMÍT) és a Magyar Írószövetségnek.

Köteteit eddig angol, német, román, szerb, francia, orosz, szlovák és török nyelvre fordították le. Verseivel egyedüli szlovákiai költőként került be a 2015-ös Költészeti Világévkönyvbe.

Versei többek között az Irodalmi Szemle, Kalligram, Prae, Parnasszus, Szépirodalmi Figyelő, Kortárs, Palócföld, Műút, Tiszatáj, Híd, Korunk, Székelyföld, Helikon, Látó, Irodalmi Jelen, Új Szó, KULTER folyóiratokban jelentek meg.

Elismerései

2017: Nagyszombat megye elöljárójának emlékérme a kultúra terén kifejtett tevékenységért
2017: Simkó Tibor-díj
2016: Madách-nívódíj
2014: Forbáth Imre-díj
2010, 2011: Arany Opus-díj

Művei
Lélekbogáncs; Vörösmarty Társaság, Székesfehérvár, 2022
Bóklászó; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2021
Barangoló; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2020
Zebra az autómosóban; Anser, Hetény, 2020 (Kabóca-könyvek)
Lófráló; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2020
Csatangoló; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2019
2018: Szimering, Kalligram Kiadó, Pozsony, Szlovákia
2018: Hullámvasút (gyermekversek) A LILIUM AURUM kiadó gondozásában jelent meg, a Vámbéry Polgár Társulás megbízásából
2018: Mindjárt gondoltam (gyermekversek) A LILIUM AURUM kiadó gondozásában jelent meg, a Vámbéry Polgár Társulás megbízásából
2017: A Kincsesláda – The Treasure Chest (mesék magyar-angol kiadásban), AB-ART, Pozsony, Szlovákia
2016: Fellinger Károly legszebb versei (versek), Ekecs, Szlovákia
2016: Sieve of Light in the Pine Forest (versek angolul), Ekstasis Editions, Victoria (Brit Columbia), Kanada
2016: Dios está ausente (versek spanyolul), Luhu Editorial, Alcoy, Spanyolország
2016: Ilka vára (mesék), Vámbéry Polgári Társulás, Dunaszerdahely, Szlovákia
2016: Kéreggyűjtés (versek), AB-ART, Ekecs, Szlovákia
2015: Különbejárat (versek), Media Nova M, Dunaszerdahely, Szlovákia (Madách-nívódíj)
2015: Pokora (versek szlovákul), Szlovákiai Magyar Írók Társasága, Dunaszerdahely, Szlovákia
2015: Bétonnière ivre (versek franciául), Éditions du Cygne, Párizs, Franciaország
2015: Kincsesláda (mesék), AB-ART, Ekecs, Szlovákia
2015: Zavesa iz lucsej szveta (versek oroszul), Vest-Konszalting, Moszkva, Oroszország
2015: Tevazu (versek törökül), Siirden Yayincilik, Isztambul, Törökország
2014: Din cartea uitarii (versek románul), Tipo Moldova, Iași, Románia
2014: Humility (versek angolul), Libros Libertad, Surrey, Kanada
2014: Jancsi és Juliska (versek), AB-ART, Ekecs, Szlovákia
2014: Csigalépcső (válogatott gyerekversek), AB-ART, Ekecs, Szlovákia
2013: Poniznost (versek szerbül), Umetnicka Scena Siveri Janos, Mužlja, Szerbia
2013: Demut (versek németül), Windrose, Frauenkirchen, Ausztria
2013: Morzsabál (gyerekversek), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, Szlovákia
2013: Alázat (válogatott versek), AB-ART, Ekecs, Szlovákia
2012: Rész és egész (versek), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, Szlovákia
2011: Mákom van (gyerekversek), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, Szlovákia
2011: Csomagmegőrző (válogatott versek), Mosonvármegye Könyvkiadó, Mosonmagyaróvár
2010: Dióbölcső, mákfejcsörgő (gyerekversek), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, Szlovákia
2009: Hajléktalan búzavirág (mesék, mondák), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, Szlovákia
2008: Szélkergető kerek köpeny (gyerekversek), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, Szlovákia
2006: Fűhárfa (gyerekversek), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, Szlovákia
2004: Fészek az égen (versek), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, Szlovákia
1997: Jóka-nevezetességek, Honismereti Kiskönyvtár, Komárom, Szlovákia
1997: Égig érő vadkörtefák (mesék és gyerekversek), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, Szlovákia
1996: Csendélet halottakkal (versek), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, Szlovákia
1991: Áramszünet (versek), Madách, Pozsony, Szlovákia

Királyrévi monda – Lenolaj

Fellinger Károly: GALAMBLELKŰ