Kína – Lenolaj http://lenolaj.hu kulturális online műhely Fri, 03 May 2024 08:13:03 +0000 hu hourly 1 https://wordpress.org/?v=4.9.25 Van-e különbség a kínai mandarinok és a mandarin (a gyümölcs) között? http://lenolaj.hu/2023/06/01/van-e-kulonbseg-a-kinai-mandarinok-es-a-mandarin-a-gyumolcs-kozott/ http://lenolaj.hu/2023/06/01/van-e-kulonbseg-a-kinai-mandarinok-es-a-mandarin-a-gyumolcs-kozott/#respond Thu, 01 Jun 2023 10:25:57 +0000 http://lenolaj.hu/?p=32953

Liu Daxia portréja
(Ming-dinasztia)

Bár mindkettő élőlény, persze van: portugál közvetítéssel mandarinként ismerték meg Európában a hátsó-indiai állami tisztségviselőket is, a gyümölcsöt is. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a “névátvitel alapja vagy a gyümölcs kínai-indokínai származása, vagy színének hasonlósága a mandarinok öltözékéhez”.

A régi, császárkori kínai állami hivatalnokok neve is mandarin – de csak a vén Európában: A Menny Fiának birodalmában az írástudó, narancsszín köpenyes mandarinnak a kuan olvasatú szótagjel felel meg.

A bölcs írástudó és a gyümölcs között tehát valóban ég és föld a különbség, de a szó eredete ugyanarra a gyökérre vezethető vissza: szanszkrit nyelven a mantrin (tanácsadó) volt az elnevezése a régi indiai államhivatalnoknak, aki az uralkodót támogatta tanácsaival.

Az észak-kínai nyelvjárásokat, főként a nyugati nyelvekben, ma is mandarin-kínai (angolul például a Mandarinese) szóval jelölik. A Peking környéki nyelvjárásokat maguk a kínaiak kuan huának mondták, ami valóban megfelel kb. a tisztségviselő kínainak, de ma egyszerűen csak köznyelv (putunghua) az északi dialektusok elnevezése.

Visszakanyarodva az ízes és illatos gyümölcshöz: József Attila szavaival csakugyan”Kínában lóg a mandarin” (és Hátsó-Indiában), de 1848 óta a mediterrán országokban is, amióta első magvai megfogantak Itáliában és másutt, odalenn délen.

 

***

Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, a Delta, az MTV tudományos ismeretterjesztő műsorának első szerkesztője. Az IPM magazin és az Alfa Magazin szerkesztője. Évtizedeken keresztül rendszeresen jelentek meg írásai többek között az Élet és Tudomány című tudományos ismeretterjesztő hetilapban, valamint szerzője volt az IPM magazinnak és az Alfa magazinnak. Több mint 300 kultúrtörténeti rádióelőadása hangzott el a Magyar Rádióban.

Édesapja: Havas Zsigmond (1900 -1972) író, újságíró a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–39), Spencer Walls és Anthony Astor néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője.

Lánya, Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője, négy gyermek édesanyja.

  • Kötetei:

Fordításai:

  1. Roger Price: Franciaország története
  2. Mary Fulbrook: Németország története
  3. Gustav Henningsen: A boszorkányok ügyvédje
  4. Kristin E. White: Szentek kislexikona
  5. John Boardman – Jasper Griffin – Oswyn Murray (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története
  6. Danielle Steel: Szerelmes nyárutó
  7. Amanda Quick: Különös kérő
  8. Wilbur Smith: A leopárd sötétben vadászik
  9. Joseph Heywood: Hozd el nekem Hitlert!
  10. Fay Weldon: Nőstény ördög
  11. Kertész István: A hódító Róma
  12. Arthur Herzog: A forgácsoló gyilkos
  13. Ken McClure: Járvány
  14. Winston Graham: Marnie
  15. Mark Hebden: Pel és a kopó
  16. C. N. Degler: Az élő múlt
  17. V. Gordon Childe: A civilizáció bölcsője
  18. Nagy Mézes Rita (szerk.): A világ titkos szegletei
  19. Geoffrey Barraclough: Agadirtól a háborúig
  20. Harry Hearder: Olaszország rövid története
  21. Sarah Harrison: A Kwai folyó pokla
  22. C. Desmond Greaves: Az ír válság
  23. Gulyás Katalin (szerk.): A láthatáron túl
  24. Jane R. McCauley: Állatparádé

Szerkesztései:

 

Szuhay-Havas Ervin írásai a Lenolaj.hu oldalán

 

 

 

 

]]>
http://lenolaj.hu/2023/06/01/van-e-kulonbseg-a-kinai-mandarinok-es-a-mandarin-a-gyumolcs-kozott/feed/ 0