Kairó – Lenolaj http://lenolaj.hu kulturális online műhely Mon, 29 Apr 2024 22:12:09 +0000 hu hourly 1 https://wordpress.org/?v=4.9.25 Arab-e az Ezeregyéjszaka? (És ezeregy éjszaka-e?) http://lenolaj.hu/2023/06/28/arab-e-az-ezeregyejszaka-es-ezeregy-ejszaka-e/ http://lenolaj.hu/2023/06/28/arab-e-az-ezeregyejszaka-es-ezeregy-ejszaka-e/#respond Tue, 27 Jun 2023 22:15:02 +0000 http://lenolaj.hu/?p=1759 Gyökereit tekintve nem. A kerettörténet Szamarkand véreskezű uralkodójáról indiai eredetű. Az arab világba perzsa közvetítéssel jutott el a gyűjtemény. Mert az: mesék, novellák, szerelmi és tengeri kalandok, anekdoták, mondák és humoreszkek igen vegyes műfaját öleli fel. Seherezádénak, a vezír szép lányának a neve is perzsa gyökerű. Csihrászád annyit tesz: nemes arcú.

Seherezádé nem 1001, hanem “csak” háromszáz egynéhány történettel szórakoztatja a nagyurat. Ezt a 300-nál több történetet fordítják le perzsáról arabra, Bagdadban és Kairóban. A sokféle arab nyelvű gyűjteménynek a címe Ezer történet, csak később lesz belőle Ezeregyéjszaka, a dallamos arab nyelve Alf laila va laila. De a miliő is arabizálódik, mert immár nem a szamarkandi uralkodó áll a középpontban, hanem Hárún ar-Rasíd kalifa. A történetek közül jó néhány zsidó és keresztény eredetű.

Érdekes úton jutnak el a történetek Európába. Néhány ezeregyéjszakai történet már 1400 táján fölbukkan Itáliában, de az első igényesebb fordítást csak 1704 és 1717 között adják ki francia nyelven. Az összeállító híres orientalista: Antoine Galland. Ez a tizenkét kötetes sorozat az alapja a sok száz, sőt sok ezer összeállításnak, válogatásnak, átdolgozásnak. A német Littmann professzor csak 1923-ban ad ki használt arab fordításokat, az Ezeregyéjszaka meséinek teljes összeállítását jószerivel egy szír kereskedő “elmondása” alapján végezte el.

*

Kapcsolódó oldal:

Az Ezeregyéjszaka meséi Honti Rezső fordításában

 

 

Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, a Delta, az MTV tudományos ismeretterjesztő műsorának első szerkesztője. Az IPM magazin és az Alfa Magazin szerkesztője. Évtizedeken keresztül rendszeresen jelentek meg írásai többek között az Élet és Tudomány című tudományos ismeretterjesztő hetilapban, valamint szerzője volt az IPM magazinnak és az Alfa magazinnak. Több mint 300 kultúrtörténeti rádióelőadása hangzott el a Magyar Rádióban.

Édesapja: Havas Zsigmond (1900 -1972) író, újságíró a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–39), Spencer Walls és Anthony Astor néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője.

Lánya, Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője, négy gyermek édesanyja.

  • Kötetei:

Fordításai:

  1. Roger Price: Franciaország története
  2. Mary Fulbrook: Németország története
  3. Gustav Henningsen: A boszorkányok ügyvédje
  4. Kristin E. White: Szentek kislexikona
  5. John Boardman – Jasper Griffin – Oswyn Murray (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története
  6. Danielle Steel: Szerelmes nyárutó
  7. Amanda Quick: Különös kérő
  8. Wilbur Smith: A leopárd sötétben vadászik
  9. Joseph Heywood: Hozd el nekem Hitlert!
  10. Fay Weldon: Nőstény ördög
  11. Kertész István: A hódító Róma
  12. Arthur Herzog: A forgácsoló gyilkos
  13. Ken McClure: Járvány
  14. Winston Graham: Marnie
  15. Mark Hebden: Pel és a kopó
  16. C. N. Degler: Az élő múlt
  17. V. Gordon Childe: A civilizáció bölcsője
  18. Nagy Mézes Rita (szerk.): A világ titkos szegletei
  19. Geoffrey Barraclough: Agadirtól a háborúig
  20. Harry Hearder: Olaszország rövid története
  21. Sarah Harrison: A Kwai folyó pokla
  22. C. Desmond Greaves: Az ír válság
  23. Gulyás Katalin (szerk.): A láthatáron túl
  24. Jane R. McCauley: Állatparádé

Szerkesztései:

 

Szuhay-Havas Ervin írásai a Lenolaj.hu oldalán

 

]]>
http://lenolaj.hu/2023/06/28/arab-e-az-ezeregyejszaka-es-ezeregy-ejszaka-e/feed/ 0