Szent József a gyermek Jézussal
Guido Reni (Calvenzano, 1575. november 4. – Bologna, 1642. augusztus 18.) itáliai festő műve

Szent József a munkások, a kádárok, a kocsigyártók, a tímárok, a jegyesek, az ifjú házasok, utazók (a Szent Család egyiptomi menekülése nyomán), a haldoklók védőszentje, azoké, akiket kísértés ér vagy szembaj gyötör, valamint a házépítésé, a reménytelen ügyeké és a hirtelen halálé.

A 10. század óta március 19-én ünnepelték Szent Józsefet, Róma is ezt a napot vette át, és először 1479-ben, majd 1621-ben került az általános naptárba.

Szent József a katolikus és ortodox keresztény körökben Dávid házából származó újszövetségi személy, aki az Újszövetség szerint Szűz Mária férje és Jézus apja. A Szent Család fejeként az Egyetemes Egyház védőszentje.

Sem születési, sem halálozási helye nem ismeretes. Szent Józsefről, aki foglalkozását tekintve ács volt alig tudunk valamit. Hosszabban csak a két gyermekségtörténetben olvashatunk (Mt 1–2 és Lk 1–2; 3,23) róla. Ezekből megtudhatjuk, hogy Názáretben lakott, de Dávid házából és nemzetségéből származott” (Lk 2,4). Jegyességre lépett a fiatal, dávidi származású Máriával, az akkori szokások szerint 18-24 éves kora között.

A házasságkötés előtt Máriát áldott állapotban találta, amitől megrendült. Nem akarta jegyesét megalázni, azt gondolta, hogy csendben és titokban fogja elbocsátani. Ez azért nem történt meg, mert álmában megjelent előtte az Úr angyala, aki felszólította, hogy vegye feleségül Máriát és vállalja annak születendő gyermekét. Az angyaltól József megtudta, hogy Mária a Szentlélektől van áldott állapotban, fiút fog szülni, akit Jézusnak kell elnevezni, mert Ő szabadítja meg népét bűneitől.

Apai szerepe abban nyilvánult meg, hogy a Jézus nevet ő adta a gyermeknek. Jézus 12 éves kora után nem tesz említést róla a Biblia.

József népi megfigyelések, népszokások:

• Ha József napján szivárvány látható az égen, a széles sárga sáv benne jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermésre mutat.
• Ha rossz idő van, sok lesz a halott.
• Ha fúj a szél, az év minden napján fog fújni.
• Az ezen a napon látott gólya tolla, ha piszkos, bő termést, ha tiszta fehér, szűk esztendőt jelent.
• Ezen a napon érkeznek a fecskék, a gyerekek ezt mondogatták: „Fecskét látok, szeplőt hányok!”
• József napjától jártak mezítláb a gyerekek az Ipoly menti falvakban.
• Úgy tartották, hogy a madarak ezen a napon szólalnak meg: „Szent József kiosztotta nekik a sípot”
• A marhák első kihajtását ünnepélyes keretek között e napon végezték. Az állatok József-napi első kieresztését mágikus okokból akkor is elvégezték, ha a legelőre rendszeresen csak később kezdtek kijárni.
• Ezen a napon eresztették ki először a méheket is. A méhész a röpnyilást szabaddá tette, majd a méhes előtt arccal a földre feküdt, hogy rajzáskor a méhek el ne repüljenek.
• József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie.

Érdekességek:

• A második meleget hozó szent: “Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget.”
•  Nemcsak időjárás- és termésjóslás, hanem haljóslás is fűződik József napjához.
• IX. Piusz pápa 1870-ben Szent Péterrel együtt az egyetemes katolikus egyház védőszentjévé nyilvánította.
• Úgynevezett „néma szent”, ugyanis nem maradt fent tőle bölcsesség.
• A görög bibliafordításban József foglalkozását a „tektón” szó jelöli, amit ácsnak szokás értelmezni, de lehet, hogy a görög szó itt építőmester jelentésű.
• A hagyomány szerint Szent József előbb hal meg, mint Jézus és Szűz Mária.
• Ausztria, Csehország, Belgium, Kanada, Mexikó, Peru, Oroszország, illetve a dél-vietnami és a kínai missziónak is védőszentje.
• XII. Piusz pápa 1955-ben vezette be a védőszent május 1-jei ünnepét.

***