2024-12-10
Jókai Mór 6
1825. február 18-án született JÓKAI MÓR író, a „nagy mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag
Jókay Móricz néven anyakönyvezték. Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai kezdetben bosszankodott, s frappáns válaszul ő maga is „Tóth Lőr úrnak” címezte leveleit. Később Petőfi noszogatására kezdte...
Bánki Éva: KÖTELEZŐK, SZABADOK
I. Rengeteg hazugságot felszínre dobott ez a Jókai-vita. Az egyik: a klasszikus irodalom rajongóinak több százezer (millió?) fős tábora él Magyarországon. Csak valahogy nekik sem sikerül soha elolvasni a kötelező olvasmányokat. Vörösmarty, Csokonai, Petőfi: sz...
„A lőporos zsákon igen jól lehet aludni, amíg az ember meg nem tudja, hogy mi van benne!”
Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-ren...
„Mit lehet tenni a tél ellen? Várni kell a tavaszt.”
Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-ren...
Jókai Mór gondolata
"Semmit sem utálok úgy, mint a hazugságot. Azt mondják, 'hazug kutya'! Pedig a kutya nem hazudik. Másképp ugat, ha tolvaj jár a tanyán, másképpen, ha a gazdája jött meg, vonít, ha veszedelmet érez: de soha meg nem téveszti a maga ugatását. A kutyában van becsü...
Jókai Mór gondolata
Nemcsak abban áll a magyar szakácsművészetnek a titka, hogy egyes ételeket milyen ízlésesen tud előállítani, hanem hogyan tálalja föl egymás után úgy, hogy az elköltött étel valósággal kívánja az utána következőt, s mikor már az ember azt hiszi, hogy egészen j...