John Steinbeck családjával 1945

Nyaranta egy óriási farmon dolgozott, több száz vándormunkással együtt. Itt figyelte meg a kaliforniai vándormunkás élet keménységét, és egyúttal az emberi természet sötét oldalait. Ezek a tapasztalatok bekerültek műveibe is; ilyen volt az Egerek és emberek című munkája. A nyári iskolai szünetekben bejárta az egész Salinas völgyet: a környező mezőket, erdőket, farmokat; mindez később hátteréül szolgált legtöbb novellájának.

A középiskolát is itt fejezte be, ezután hébe-hóba ellátogatott a stanfordi egyetemre, ahol biológiát is tanult, de ahonnan végül diploma nélkül távozott, mert az egyetemi életmód nem volt kedvére való. Ehelyett New Yorkba utazott, ahol többek között újságírói munkát vállalt, miközben írói pályafutásról ábrándozott. New Yorkban írásai nem találtak kiadóra. Visszatért Kaliforniába, ahol munkát kapott, mint ezermester egy Lake Tahoe-i üdülőben. Közben folytatta az írást.

Első regénye, az Egy marék arany nem hozta meg a várt sikert. Témája gyerekkori olvasmányaihoz vezethető vissza: egy Henry Morgan nevű kalóz életéről és haláláról szól. Ezután megírt jó néhány novellát. Ezek között a legismertebbek A vörös póni és A Krizantémok. Később két novellagyűjteménye is megjelent, az ezekben található történetek mind Kaliforniához, tehát gyerekkorához kapcsolódnak.

Első sikerét a Kedves csirkefogók című regénye hozta meg, amiért megkapta a California Commonwealth Club aranyérmét. A könyv egy csoport társadalmon kívüli, otthontalanul élő fiatalember portréja, az első világháború utáni időkben. A fiatalok életszemlélete éles ellentétben áll az amerikai társadalmi morállal: visszautasítják a szabványos viselkedést, és ehelyett szabadon élvezik a bort (ha akad), a szexet, a bajtársiasságot, a kisstílű tolvajlást. Ebben a műben olyan alakokat ábrázol, akik bár a társadalom peremén, nyomorúságos körülmények közt élnek, mégis egyfajta harmóniában önmagukkal és a világgal.

A Kedves csirkefogók sikerét azután betetőzte az Egerek és emberek című munka, amit először mint egy hosszabb novellát írt meg, majd színdarabbá dolgozott át. A tragikus történet két kaliforniai alkalmi farmmunkás, George és Lennie körül forog, akik pénzt próbálnak gyűjteni ahhoz, hogy egy szerény kis farmot vehessenek maguknak, ahol majd békében eléldegélnek. A történet több témát is érint: faji előítéletet, a szellemileg visszamaradottak iránti ellenszenvet, a magányt, és a személyes függetlenségért folytatott küzdelmet. Az Érik a gyümölcs, az Édentől keletre, és A gyöngy című regényekkel egyetemben az Egerek és emberek az író legismertebb, és kritikai szempontból legelismertebb munkája.

John Steinbeck Charley nevű kutyájával
(1961)

Az Érik a gyümölcs sikere nem maradt támadások nélkül. Liberális politikai nézeteit – és hogy be merte mutatni a kapitalizmus visszataszító oldalait – sokan kritizálták, azzal az indoklással, hogy a könyv eltúlozta az ország helyzetét. Erről ő maga így írt: “A bankoktól és a nagy földbirtokostól felém áradó sértések és rágalmazások elég ijesztőek. Legutóbb azt híresztelték, hogy az oklahomai nép (az Okie-k) gyűlöl engem, sőt, megöléssel fenyeget, amiért hazudtam a sorsukat illetően… Azt kell mondjam, ez a hisztéria, ami itt a könyv körül növekszik, teljesen egészségtelen.”

A Lement a hold című, később színpadra átdolgozott történet egy náci katonák által megszállt észak-európai faluban játszódik, ahol a lakosság ellenáll a megszállóknak. Mivel feltételezték, hogy a megnevezetlen ország Norvégia volt, 1945-ben Steinbecket megtisztelték a VII. Haakon szabadság-éremmel, a norvég ellenállási mozgalom iránti együttérzésért.

A gyöngy című regényt ezután írta. Cselekményét egy, a mexikói öböl körüli csavargásai közben hallott történetre alapozta.
Az Édentől keletre a jó és a rossz szembeállítása két család történetének keretében, több generáción keresztül. A könyvet fiainak szánta, emlékeztetőül a családi hagyományokra. Az író ezt a regényét tartotta élete fő művének. Itt szakított azzal a felfogással, hogy a gonoszság forrása a társadalmi igazságtalanság, és azt az emberi pszichében fedezi fel. A művet Elia Kazan rendező 1955-ben filmvászonra vitte.

Utolsó munkája, a Rosszkedvünk tele. A könyvben Amerika morális hanyatlását vizsgálja a főhős életén keresztül, aki, éppúgy mint maga az író egyre elégedetlenebb a saját és az őt körülvevők erkölcsi lecsúszással. Középkorú hőse, aki látszólag boldog harmóniában él családjával, szenved attól a státusztól, ahová jutott, kitörni azonban képtelen belőle. Végül a körülmények összhangja és saját vívódásai meghozzák gyümölcsüket, és néhány üzletpolitikai húzással sikerül a vagyonosodás útjára lépnie. Hőse ugyanakkor megbukik, elsősorban saját maga lelkiismerete előtt, és ezzel az író kemény ítéletet mond a meggazdagodás amerikai mítosza felett.

Amikor megkapta az irodalmi Nobel-díjat „…realisztikus és nagy képzelőerejű írásaiért, melyek szimpatizáló humorral és éles társadalmi meglátással párosulnak.” , az író nem érezte jogosnak a megtiszteltetést. A díj átvevésénél ezt mondta: “… Az író arra van hivatva, hogy előremozdítsa az emberi szív és szellem nagyszerűségét, hogy képes legyen nagylelkűséget találni a vereségben, hogy megtalálja a bátorságot, az együttérzést, és a szeretetet. A gyengeség és a kétségbeesés véget nem érő harcában ezek a tulajdonságok a reménynek és a nehézségek leküzdésének fényes zászlajai. Az az író, aki nem hisz abban hogy az ember tökéletesíthető, nem szentelheti magát az írói hivatásnak, nem igényelhet magának helyet az irodalomban.”

És ezeket is mondta, illetve írta:

• Ki tudja, hány emberre néztem már rá életemben, és mégsem láttam őket. Elgondolni is szörnyű.
• Azt hiszem, az ember rossz szokásai közt a legszívósabb az, hogy szeret tanácsot adni.
• Nagy bátorság kell ahhoz, hogy olyan igazságot hangoztassunk, amelyet korunk elfogadhatatlannak tart.
• Senkinek sincs joga ahhoz, hogy bármilyen élménytől megfosszon valakit.
• A hivatásos szakembert öntudatlanul is ingerli a laikus tudása.
• Amíg gyerekek vagyunk, azt hisszük, mi vagyunk a mindenség középpontja.
• Aki elég erős, elég idős is.
• Nehéz dolog ajándékot adni… ámbár azt hiszem, kapni, elfogadni még nehezebb.
• Minden, ami nagy és értékes, magányossággal jár.
• A szerencséhez az is hozzátartozik, hogy az ember felismerje, amikor az útjába kerül.
• A gyűlölet nem állhat meg egymagában. Szüksége van a szeretetre is, hogy éltesse és ösztökélje, vagy – akár a fegyver ravasza – kipattantsa, lángra lobbantsa.
• Legkésőbben jön az a képesség, hogy önmagunkon tudjunk nevetni, őrült versenyben a halállal.

Alfred Hitchcock
(1920-as évek)

Egy többségében ír katolikus családban született. Jezsuita nevelőintézetbe járt iskolába. Műszaki rajzolóként kezdte, majd angol némafilmek inzertjeit (feliratait) rajzolta a Famous Players-Lasky amerikai cég londoni irodájában/stúdiójában, később fordította és írta is őket. Hamarosan rendezőasszisztens lett, mely akkoriban voltaképp az egész stúdiómunkában való részvételt jelentette, a forgatókönyvírástól a vágásig. Az amerikai cég hamarosan kivonult a városból és megüresedett stúdiójukat egy fiatal angol producer, Michael Balcon vette meg. Hitchcock legnagyobb korai támogatója Balcon volt, akiről mindig is hálával beszélt.

Hamarosan elkezdte forgatni első filmjét a Tizenhármas szám címen, de sohasem fejezte be. Saját elmondása szerint (mely inkább csak legenda, mint valóság), már ezelőtt készített egy amatőr, saját pénzből forgatott filmet, mely azonban nem maradt fenn. Ezt követően egy másik rendező helyett fejezte be az Always Tell Your Wife című munkát, amit az első filmjének tekinthetünk.

Ezután fejezte be első önállóan jegyzett filmjét, a Gyönyörök kertjét (1925), melyet részben Olaszországban forgattak. Második filmje, A hegyi sas elveszett, de saját elmondása szerint ez egyáltalán nem baj, sőt jó dolog, mert a film borzalmasan sikerült.

Első remekműve A titokzatos lakó (1927) lett, melyben későbbi thrillerjeinek legtöbb jellegzetessége már fellelhető. Ő maga ezt a filmet tekintette az első valódi “Hitchcock-filmnek”. Bevezette a storyboardot, amit az összes többi filmjében is alkalmazott. A filmben üvegpadlót használt, így az alsó lakásból filmezhette a színész lépéseit.

Első hangosfilmjét, a Zsarolást eredetileg némafilmnek szánták, de Hitchcock végül utószinkronizáltatta a néma részeket, illetve hangos részeket vett fel a kész anyaghoz – ez lett egyben az első brit hangosfilm is. A rendező már itt is felismerte és kihasználta a hangos technikában rejlő feszültségkeltő lehetőségeket.

Alfred Hitchcock a 39 lépcsőfok forgatása közben

A következő film, A férfi, aki túl sokat tudott (1934) sikere a tengerentúlra is eljutott. Majd a 39 lépcsőfok az első azon Hitchcock-thrillerek sorában, melyek főhőse egy tévesen meggyanúsított személy, aki egyszerre menekül a törvény és a bűnözők elől, miközben megpróbálja kideríteni a valódi tettes kilétét és bizonyítani ártatlanságát.

Nemsokára elkészítette legnagyobb angliai sikerét, a Londoni randevút (1938).

Alfred Hitchcock 25 filmet rendezett Angliában a 30-as évek végéig, ezt követően Hollywoodba települt át. Itt készítette legnagyobb mesterműveit. Az első ezek sorában A Manderley-ház asszonya (1940), ezt a filmet Oscar-díjjal jutalmazták. Ő maga azonban nem volt megelégedve vele, mindig is saját akarata ellenére “rákényszerített” filmnek nevezte és szerinte nem “Hitchcock-film”.

A ’40-es évektől kezdve egyetlen kivételtől eltekintve visszatért kedvenc műfajához, a kémtörténethez, illetve a thrillerhez. Saját maga A gyanú árnyékában (1943) című művét tekintette legjobb filmjének, melyben egy kisvárosban elrejtőzni próbáló gyilkos történetét vitte vászonra. A John Steinbeck forgatókönyvéből készített Mentőcsónak (1944) mindvégig egyetlen csónak fedélzetén játszódik.

Ezután készítette Elbűvölve (1945) című művét, mely érdekes módon a pszichoanalízis témakörét járja körül és melynek álomjeleneteit Salvador Dali tervezte. Majd újabb sikerfilmet rendezett: a Forgószél (1946) két kedvenc színésze, Cary Grant és Ingrid Bergman főszereplésével máig a filmtörténet nagy klasszikusai közé tartozik.

Alfred Joseph Hitchcock
(London, 1899. augusztus 13. – Los Angeles, 1980. április 29.)

A Gyilkosság telefonhívásra (1954) az első olyan filmje, amiben együtt dolgozott Grace Kellyvel, későbbi nagy kedvencével. Az 1950-es és 1960-as évek elején készített művei a legismertebbek és a legjobbnak tekintett filmjei. Többek között a Hátsó ablak, a Szédülés, Észak-Északnyugat, Psycho, Madarak klasszikus filmekké váltak. A Psycho híres zuhanyjelenetét 7 napon keresztül forgatták és 70 különböző kameraállást alkalmaztak. Filmjei a félelem és a fantázia keverékén nyugszanak, és jellegzetes humorral vannak fűszerezve.

1979-ben az angol királynő lovaggá ütötte. 1980. április 18-án halt meg 81 évesen. Holttestét elhamvasztották.

*

Suspense
Ez a Hitchcock által létrehozott feszülség-teremtő eszköz egyike azon fogalmaknak, amelyek megkülönböztetik filmjeit az egyéb thrillerektől. Egy példa a megjelenésére: a néző számára felfedi, hogy bomba van az asztal alatt, de a főhős ezt nem tudván nyugodtan üldögél mellette.

“Vörös hering”
A vörös hering (red herring) technikát szintén ő hozta létre, legalábbis az ő művei után született meg az elnevezés. Alkalmazásának lényege, hogy a rendező elindít egy cselekményszálat, majd teljesen váratlanul „elvágja” azt, és ezzel egy másik, addig lényegtelenebb vonulatra irányítja a figyelmet. Tipikus vörös hering a Psycho című film első harmada, melyben a titkárnő sikkasztási kísérletét láthatjuk, majd ez a szál a híres „zuhanyjelenet”-ben átadja helyét a skizofrén Norman Bates történetének.

Budai Éva
rovatvezető
(forrás: wikipedia.hu)

Összesen huszonöt könyvet írt: tizenhat regényt, két novelláskötetet, és különböző prózai műveket. The Grapes of Wrath (Érik a gyümölcs, 1939, a cím pontos fordítása: A harag gyümölcsei) című regénye, valamint az Of Mice and Men (Egerek és emberek, 1937) színdarabváltozata Pulitzer-díjat nyertek. 1962-ben irodalmi Nobel-díjban részesült.

]]> http://lenolaj.hu/2022/12/20/ha-meggyujtunk-egy-gyertyat-majd-eloltjuk-sotetebb-lesz-mint-azelott-volt/feed/ 0