Napóleon bukása után kezdte meg irodalmi pályafutását, eleinte csak fordításokkal, átdolgozásokkal, útirajzokkal. Milánót, kedves városát választotta lakhelyéül, de az osztrákok kiutasították, s apja halálakor visszatért Párizsba, hogy szerény örökségét átvegye. A Bourbonok bukása után diplomáciai szolgálatba lépett. A júliusi forradalom után francia főkonzulként képviselte volna Lajos Fülöp Franciaországát Triesztben, minthogy azonban az osztrák kormány megtagadta tőle, mint volt carbonarótól megbízólevele elfogadását, hasonló küldetésben a Pápai államba, Civitavecchiába ment.

Száműzetéshez hasonlatos magányában, amelyet csak ritkán szakított meg egy-egy párizsi utazás, írta remekműveit. 1842. március 22-én halt meg Párizsban. Sírjára kívánsága szerint olaszul vésték rá a nevét, s utána a maga fogalmazta sírfeliratot: „Arrigo Beyle / Milanese / Scrisse / Amò / Visse”.

Stendhal mindennél jobban tisztelte a szenvedélyeket, és sohasem választotta el a művészetet az élettől. Esztétikai írásai és útirajzai mellett legnagyobb hatással a világirodalomra regényei voltak: Armance, Vörös és fekete, Vörös és fehér (Lucien Leuwen), A pármai kolostor. Hagyatékából való még a Lamiel című regény.

Néhány szép mondata:

• A szépség csak a boldogság ígérete.
• A magányban mindenre szert tehetünk, csak jellemre nem.
• Egy pillantással mindent el lehet mondani, és később le is lehet tagadni, hiszen egy pillantást nem ismételhetünk meg szó szerint.
• A szerelem a leghatalmasabb szenvedély.
• Csak én tudom, mi telt volna tőlem. Mások szemében legfeljebb kérdőjel vagyok.
• A megvetésből támadó gyűlölet mindig a leghevesebb.
• A bátorságot nem lehet megtanulni!
• Ami egyszerű és szerény, azt mindig elnyomja a kápráztató!
• Aki kiválik, azt meggyűlölik.
• Akinek nagy a képzelőereje, az elbizakodik és elvakult lesz.
• Az uralkodók is éppen azokkal a miniszterekkel a legkedvesebbek, akiket másnap elbocsátanak!
• Tulajdonképpen akkor leszünk öregek, amikor már nem vagyunk ilyen boldogítóan éretlenek!
• Aki a célt akarja, annak az eszközöket is akarnia kell.
• Önmagáért szeretem a matematikát, s szeretem mindmáig, mert nem tűri a képmutatást és a homályt, azt a két dolgot, melyektől a legjobban borzadok..
• Aki nem tud titkot tartani, szeretni sem tud.
• A szerelem örömei mindig arányban vannak az elvesztésüktől való félelemmel.
• Némely szívhez csak úgy tudnak hozzáférni, ha sebet ütnek rajta.