Vadmalac kint állt a kunyhója előtt és integetett. Komája éppen mászott ki hozzájuk a dombtetőre, azt hitte, őt várja a barátja, még intett is, meg volt hatódva, visszaintett. Illetve ő úgy gondolta. Ám tévdett. Ő is, Vadmalac is. Ő azért, mert mentora nem ő...