]]> http://lenolaj.hu/2023/11/24/mit-szamit-ha-kinevetnek-a-nevetes-a-bargyu-ember-elso-menedeke/feed/ 0 http://lenolaj.hu/2023/11/24/1864-november-24-en-szuletett-henri-de-toulouse-lautrec-francia-festomuvesz-grafikus/ http://lenolaj.hu/2023/11/24/1864-november-24-en-szuletett-henri-de-toulouse-lautrec-francia-festomuvesz-grafikus/#respond Thu, 23 Nov 2023 23:01:01 +0000 http://lenolaj.hu/?p=13211

Henri de Toulouse-Lautrec
(1892)

Grófi családból származott, szülei első fokú unokatestvérek voltak, sőt apja testvére anyja húgát vette feleségül. Szülei házassága nem volt boldog. Anyja visszahúzódóan fiának szentelte életét. Egészen kiskamasz koráig úgy fejlődött, mint kortársai, bár betegesebb volt náluk. 14 és 15 éves korában egymás után eltörte mindkét lábát, ezután megállt a növésben, testi fogyatékos maradt. Apja, miután megtudta, hogy fia nem lesz képes vele vadászni, lovagolni és más férfias játékokat űzni, többé szinte tudomást sem vett róla. Anyja viszont végig a betegágyánál állt: ekkor alakult ki közöttük a festőt egész életén végigkísérő mély szeretet.

Gyermekkorától szeretett rajzolni, ezért a szülei tanárt fogadtak mellé. Betegsége alatt is rajzolással töltötte az időt, főleg lovas jeleneteket ábrázolt. Érettségi után nem tanult tovább, hanem beiratkozott Léon Bonnat festő műhelyébe, ahol elsősorban a rajztechnikáját javította. Egy év múlva átment a szintén akadémikus Fernand Cormon műtermébe, itt ismerkedett meg van Gogh-gal, Emile Bernard-ral és más fiatal festőkkel. Fokozatosan kezdtek túllépni a hagyományos stíluson: kezdetben az impresszionizmus felé haladtak, majd modernebb irányzatokat választottak.

A festői kísérletezés kora egybeesett az életében bekövetkezett változásokkal. Elhagyta szülei házát és átköltözött a Montmartre-ra, abba a házba, ahol példaképe, Edgar Degas is lakott. A szülők aggódtak, és nem alaptalanul: életmódja egyre inkább hasonult bohém barátaiéhoz. A 19. század végén a Montmartre-on egyre több kabaré és zenés kávéház nyílt, tele félvilági és alvilági figurákkal. Felfedezte ezt a számára addig ismeretlen világot, és festményei, rajzai témáját egyre inkább ez a környezet adta: lóversenyek, kánkánt járó táncosnők, bohócok, akrobaták és prostituáltak keltek életre a vásznain. Álnéven szignálta alkotásait, hogy ne kompromittálja a családját. Fokozatosan lecsúszott abból a világból, amelybe született.

A nyolcvanas évek közepétől szinte csak éjjel élt. Állandó látogatója volt a kabaréknak, egy ideig első és talán egyetlen szerelmével, Suzanne Valadonnal együtt, aki előbb híres festők modellje volt, majd maga is festő lett. Első kiállítása törzshelyén, a Mirtilon kabaréban volt, majd az Akadémia nemzetközi kiállításán, Treclau álnéven. Ezután a belgiumi „Exposition des XX” kiállításon tizenegy művét mutatta be nagy sikerrel.

La Goulue a Moulin Rouge-ban (1891)

Hamarosan megismerkedett a litográfia technikájával, és elkészítette egyik leghíresebb plakátját, A La Goulue-t. Ezzel belépett az alkotói érettség korszakába, a gyűjtők és kiadók által igen kedvelt festővé vált, s a kritika is meleg fogadtatásban részesítette.

Ám a tíz éven át tartó éjszakázás, egészségtelen életmód nem maradt következmények nélkül. Egyre gyakrabban panaszkodott általános gyengeségre. 1898-ban egész télen át krónikus alkoholmérgezésben szenvedett, hallucinációi voltak. Végül elszánta magát az elvonókúrára, amely egy évig tartott. Mikor úgy gondolta, meggyógyult, Le Havre-ba költözött. Ekkor készült képei sötétebbek, melankolikusabbak. Visszatért Párizsba, és újra elkezdett inni. Paralitikus rohamot kapott, részben lebénult. Édesanyjához vitette magát a malroméi birtokra, itt halt meg 1901. szeptember 9-én, harminchat éves korában.

Budai Éva
rovatvezető
(forrás: wikipedia)