Elébb kettétört, majd négybe hullt, végül nyolcadokra,
Létezik ima, mágnes, mi ezt egyszer összefogja?
Össze fogja keverni, hogy aztán tovább rombolja?
Nos, ez a túlhúzott vekker utoljára tombol ma.

Megoldhatatlan puzzle, kirakhatatlan mozaik,
Mára nyűgös feladat, mi egykor folyton tovavitt.
Minek aprózzam? Öklömmel apróra, porrá zúzom,
Mindenképpen ütni kell – késsel csak a sorját húzom.

Lemondtam róla, elfelejtettem, hogy kell ütnie,
Nem vezénylem; szaladni kéne vagy éppen ülni-e.
Hisz’ már látom, nem él a földön oly’ restaurátor,
Ki e a szakadt szívből, szálból új szívet varázsol.

Szívem többé nem adom ki, vége az asztaltáncnak,
Szívügyetlen leszek hát; élek mint a transzplantáltak.

Hegyi Péter vagyok, 1976. 01. 26-án születtem Budapesten. 6-7 éves korom óta verselek, főleg ünnepekre, különleges alkalmakra írtam eddig. 40 éves koromra ért meg bennem az elhatározás,
hogy a 4 évtized alatt felgyülemlett jót, s rosszat a közönség elé tájam. Stílusom sokakat meghökkentő, bár őszinteségemet próbálom igényesen kínálni. A gyakran nyers témaválasztást talán még
panelgyermek-koromból hoztam, de azóta is szívesen nyúlok bármihez, ami igazán megérint. Ez az év az, amikor kiléptem a nyomtatott illetve online piacra. Műveim a következő kiadványokban jelentek meg:

– Szárnyak – Kortárs magyar versek – Antológia (Magyar Irodalmi Ház – 2017)
– Hangok és harangok – Litera-Túra Antológia 2017 (Litera-Túra Művészeti Kiadó – 2017)
– Ha fellebben a függöny (e-könyv) (Corn & Soda Kultúrális magazin – 2017)
– Angyalhaj – Karácsonyi antológia (Litera-Túra Művészeti Kiadó – 2017)

Rendszeresen publikálok a Lenolaj.hu oldalon illetve a Mensa HungarIQa Asztallap című kiadványában.

Hegyi Péter alkotásai a Lenolaj.hu oldalán