Most kék lebeg kint – szótlan égi kút, lám, szunnyadoznak mind a mondatok és szárnya vesztett árva sorsodon fon csöndeket a néma mélabú. Még csipke ring a sóhajtásokon és révületre röppen egy madár, míg állsz merengve, játszva rád talál és dallam illan ...