Csodálkozott Vadmalac Komája: olyan szép napsütés odakint, s a mestere sötétségről beszél. Az egüket elborító fekete felhőkről. Feszültségről, csapatösszevonásokról, nukleáris versengésről. Aztán kipróbálta: lehunyta a szemét, s hát borúsnak látta az eget mag...