Viharos és zaklatott magánélete volt, Paul Verlaine-nel való kapcsolata az irodalomtörténet egyik érdekes színfoltja. (Lásd még: Teljes napfogyatkozás című film.)

Tizenöt éves korától kipróbálta magát az összes modern irodalmi irányzatban, de egyik sem nyerte el a tetszését. Ezután született költeményei is rendkívüli koraérettségét bizonyítják. Művészetfelfogását jól tükrözi A látnok levele: „A Költő azzal válik látnokká, hogy hosszú, roppant, meggondolt munkával összevarrja összes érzékeit. A szeretet és őrület minden formáját; megkeresi önmagát, kimer magából minden mérget, és csak azok sűrített lényegét tartja meg magának. Így érkezik el az ismeretlenhez.”

Költészetének és életének lényegét az Egy évad a pokolban című művében lehet megtalálni. Ez a mű egy sajátos önéletrajz, a fiatal költő leszámolása a költészettel, búcsú az irodalomtól, az eddigi életétől. Amikor az anyja azt kérdezte, hogy mit akar ez jelenteni, híressé vált válasza így szólt: „Azt akartam mondani, amit maga a szöveg mond, szó szerint és minden lehető értelemben.” Az egyes fejezetekben szó van a kábítószerekről, a költészet varázsáról éppúgy, mint Verlaine iránt érzett szerelméről, pontosabban magáról, a szerelemről.

Leghíresebb versei: A részeg hajó, A magánhangzók szonettje, A meghökkentek, a Kóborlásaim. Ez utóbbi szonett ezúttal három fordításban:

KÓBORLÁSAIM

Mentem, két öklöm két ronggyá rohadt zsebemben.
A köpeny vállamon már eszmévé szakadt.
Szolgáltalak, Múzsám, menvén az ég alatt,
s nem álmodott meg hejh! szerelmet senki szebben!

Féltett nadrágomon nagy lyuk ékeskedett.
Kicsiny Hüvelyk Matyi, rímet pergetve léptem
s mélán. Szállásra a Nagy Medve várt az égen.
Csillaghad döngicsélt lágyan fejem felett.

Hallgattam züm-zümük s egy árok volt az ágyam
szeptember estejein s a homlokomra lágyan
mint frissítő ital, estharmat csöppje hullt;

rímeltem s míg a fák között vad árny hajolt át,
térdemre dőltem és sebzett cipőm zsinórját
pengettem egyre csak, mint lanton méla húrt!

(Radnóti Miklós fordítása)

BOHÉMIÁM

Bandukoltam, kezem szakadt zsebembe vágva,
bizony kabátom is eszményire kopott.
Mentem az ég alatt, ó, Múzsa, lovagod,
hahó, szívemben mily fényes szerelmek álma!

Jókora luk virult nadrágom fenekén.
Ittas Hüvelyk Matyi, morzsolgattam bolyongván,
rímeim. Túlnan a Nagymedve volt a kocsmám,
és fönn csillagaim suhogtak könnyedén.

S hallgattam őket én az út partján pihenve
szép őszi esteken, míg rászitált fejemre
a harmat, mint a gyöngy, mit újból színe vet;

vagy a fantasztikus árnyak közt zengve rímet,
pengettem, mint a húrt, sebesült lábbelimnek
zsinórját, szívemen nyugtatva térdemet.

(Rónay György fordítása)

BOHÉMÉLETEM

Csatangoltam, szakadt zsebembe dugva dermedt
Öklöm. Köpenyem is eszményivé kopott.
Mentem az ég alatt, Múzsám, hű lovagod:
Színezgettem, az ám, hány szertelen szerelmet!

Nadrágom fenekén lyuk támadt, jókora.
Hüvelyk Matyi, álomhős, rímeket morzsolva
Mentem. Éjjelre várt a Göncöl fogadója.
Zsongott a csillagok baráti tábora.

Rájuk figyeltem én, útszélre kuporodva:
Szép szeptemberi éj, mikor a homlokomra
A tiszta harmat mint drága bor cseppje gyűlt;

Árnyak vettek körül, míg rímeltem vadul, hát
Még nyűtt cipőmön a pertlit mint líra húrját
Pengettem s féllábam a szívemnek feszült!

(Képes Géza fordítása)

A mozifilm Pannónia Filmstúdió gyártásában készült, a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve leginkább filmvígjáték-, kaland-, gengszter-és kémfilm.

Története

Az egerek sorsa megpecsételődött az X bolygón, mert a bűnözőszindikátusokba szerveződött macskák az egértársadalom teljes felszámolására készülnek. Az egerek főtudósa, Fushimisi professzor feltalált valamit, ami megmenthetné őket. Az Intermouse titkosszolgálat egy volt ügynököt, Grabowskit hívja segítségül, hogy a tudós tervrajzait célba juttassa.

A 6 éven felülieknek szóló rajzfilm az elmúlt bő három évtizedben elsősorban a felnőtt korosztály kedvencévé vált. Magyarországon a Macskafogót 1986. október 2-án mutatták be a mozikban. Játszották még az Egyesült Államokban, Kanadában, a Szovjetunióban, illetve az akkori szocialista tábor néhány országában, így Csehszlovákiában, Bulgáriában, valamint (a nyugati tömb országai közül) Hollandiában. A film Franciaországban is megjelent, francia szinkronnal, „Super Souris et l’arme secrète” címmel, de ott szinte ismeretlen maradt.

Az IMDb “Highest Rated Animation Feature Films With At Least 1000 Votes (Legmagasabb értékelés kapott animációs filmek legalább 1000 értékeléssel)” értékelő szavazásán a Macskafogó  2020 október 2-án a 10. helyen állt.

(Felhasznált források: port.hu, IMDb, wikipedia.hu, youtube.com)

LEGÚJABB TESTAMENTUM (2015)
SHIRLEY – A VALÓSÁG LÁTOMÁSAI (2013)
BERLIN FELETT AZ ÉG (1987)
CSAK ISTEN BOCSÁTHAT MEG (2013)
KAPCSOLAT (1997)
WHITE REINDEER (2013)

https://www.lavorcollective.com/weekly-wave/holiday-edition-2019?fbclid=IwAR04I9ClbPdKcLmhRhWmu2gJ_1PLbe58-bKb4rAbBKKFfzAn-OW9oHNoq0o

További kapcsolódó oldal: https://www.lavorcollective.com/

(Fotó: WHITE REINDEER – Fehér rénszarvas – című filmből 2013)

Kultúrák Találkozása Fesztivál néven három napos rendezvénynek ad otthont a Budapesti Kulturális Központ és a Kalunba Közösségi Ház. A március 8-án kezdődő színes kavalkádban kiállítások, filmvetítések, koncertek és családi programok jelentenek kikapcsolódást. A fesztivál ingyenesen látogatható.

Jahan Batboo iráni keramikus, festőművész tárlatával kezdődik március 8-án a Kultúrák Találkozása Fesztivál. A program párosul egy nemzetközi installációs kiállítással, aminek lényege, hogy 16 nemzetközi művész 50 x 50 centiméteres vászon mandaláját illesztik össze és mutatják be a nagyközönségnek.

A három napos rendezvény egy igazi színes kavalkád, többek közt családi programokkal, gasztronómiával, filmvetítésekkel, koncertekkel. Bemutatnak három dokumentumfilmet is, egy magyar, egy szlovén és egy bosnyák alkotótól. Burns Katalin perzsa nyelven énekel majd, őt Gyarmati Gábor kíséri gitáron.

A rendezvény támogatója a Nemzeti Kulturális Alap.

A teljes programsorozat az alábbi holnapon olvasható:

http://www.bmknet.hu/bmk-rendezvenyek/8767-kulturak-talalkozasa-fesztival

Március 9-én, pénteken 18.00 óra – Az állampolgár című filmdráma vetítése

Immár 21. éve hívják megmérettetésre a jezsuiták a kezdő filmeseket és fotósokat. A 2017-es verseny és fesztivál témája A Másik, amelyre október 9-ig lehet jelentkezni. A szervezők olyan alkotásokat várnak, amelyek egyedi nézőpontot tükröznek, de az erőszakra buzdítástól mentesek. A pályázat témájával a jezsuiták mindig egy aktuális, az egész társadalmat érintő kihívást jelölnek meg. A Másik lehet bárki, aki körülöttünk van, akit szeretünk, akit elhanyagolunk, akit üldöznek, akivel szeretünk időzni, vagy éppen akivel nem értjük meg egymást. Bárki, aki nem mi vagyunk, de mi is lehetnénk.
A pályázatra beküldött filmek legjobbjai 2017. november 17-18-án, az Art+ Cinemában lesznek megtekinthetők. A vetítéseket követően a zsűritagok nyilvánosan értékelik az alkotásokat. A filmes képzésben tanulók alkotásai külön szekcióban lesznek láthatók, a nyertes a Port.hu Profissimo Programban vehet majd részt. A film- és a fotópályázat díjkiosztója november 18-án lesz, 19 órakor.
A nevezési feltételek a www.faludiakademia.hu oldalon olvashatók.
Hivatalos spot előtti előzetes, válogatás az elmúlt évek alkotásaiból:

***

Maróti Ildikó írásai a Lenolaj.hu oldalán

Deák Kristóf rendező és Udvardy Anna producer (AP)

A Mindenki az első magyar kisfilm, amely elnyerte az amerikai filmakadémia díját. A hollywoodi gálán résztvevő alkotói csapatnak a filmben nagy szerepet játszó Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskola kórusa is szurkolt Budapesten. A gyerekek és a tanárok az iskola épületében kísérték figyelemmel az Oscar-díjátadót és ünnepelték a győzelmet.
Deák Kristóf a díjat átvéve köszönetet mondott a filmakadémiának, valamint családjának és tanárainak. “Ajánlom ezt a díjat mindazoknak az embereknek, akik jobbá tehetik ezt a világot, a gyerekeknek. Próbáljuk őket jól felnevelni, hogy büszkék lehessünk rájuk” – fogalmazott.
A Mindenki (angol címén Sing) a kilencvenes évek elején, iskolai környezetben játszódik, központi eleme egy rossz pedagógiai modell, egy gátlástalan tanárnő sikerhajhászása, amelyre a film gyerekszereplői adnak csattanós választ.
Az összefogás erejéről szóló 25 perces film főszereplői Gáspárfalvi Dorka, Hais Dorottya és Szamosi Zsófia, továbbá a rendező mellett Udvardy Anna producer és Csillag Mano vágó is részt vett a Los Angeles-i Dolby Színházban megrendezett Oscar-díjátadón.
“Egy emberként ugrottunk fel, iszonyatosan örülünk a díjnak, nagyon büszkék vagyunk rá” – mondta Csillag Mano vágó a Duna televízió élő közvetítésében. Elmesélte, hogy a tervek szerint a stáb együtt ünnepel a gála után, részt vesznek a kormányzói bálon, és meghívást kaptak az egyik legfontosabb afterpartira, Elton John ünnepségére, amelyet a sztár az Oscar-nyertesek számára rendez minden évben. “Egy napunk marad, hogy feldolgozzuk az örömöt, és utazunk vissza Magyarországra” – fűzte hozzá.
“Mélyebb történetről van szó, minthogy gyerekfilmnek tekintsük. Már a jelöléssel elindult az érdeklődés a nagy stúdióktól is” – mondta.
A NMHH Médiatanácsa Magyar Média Mecenatúra programjának támogatásával készült Mindenki univerzális témát tárgyal, a nemzetközi filmfesztiválok közönsége is közel érezte magához a történetet. “Viszonylag szívhez szóló, befogadható téma, de közben azért vannak olyan rétegei, amiken el is lehet gondolkodni” – mondta korábban a rendező.

MTI/Lenolaj

A 115 filmmel induló oldalon 508 forintért két napon keresztül lehet hozzáférni egy-egy filmhez. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) az általa őrzött mintegy 3000 ezer játékfilmből eddig 600-at digitalizált, ezeket a tervek szerint 2016 végéig a MandaTékában is hozzáférhetővé teszik.
Sokat közülük ritkán vetítenek, vagy csak nagyon rossz minőségben, kalózmásolatokban elérhetők, a MandaTéka azonban élvezhető minőségű, jogtiszta megtekinthetőséget nyújt a magyar filmművészet legjavához.
Az online filmtár 4 megabit/sec sávszélesség fölött jó minőségű elérést biztosít, így akár mobilneten keresztül is élvezhető, hiszen mindenféle platformon fut: PC-n, tableten vagy okostelefonon is. A MandaTéka kezelői felületét nagyon egyszerűre tervezték, az oldal könnyű kereshetőséget és személyes fiókot is kínál.
A MaNDA archívuma 13 ezer magyar filmet őriz, ezek felújítása és digitalizációja esetenként 10-20 millió forintba is kerülhet, a MandaTéka ezért nem ingyenes, ráadásul az alkotóknak az online megtekintés után is jár jogdíj.
Jelenleg a Körhinta, Az erdő kapitánya és a Szindbád, valamint karácsonyig még további hét filmklasszikus lesz elérhető díjmentesen a www.mandateka.hu honlapon.

MTI/LENOLAJ

A budapesti Vörösmarty Gimnáziumban osztálytársával, Bácskai Lauro Istvánnal határozták el, hogy míg Bácskai rendező, addig Sára operatőr lesz. Könyveken keresztül ismerkedett a szakmával és fényképezni kezdett. A Filmművészeti Főiskola évei alatt rengeteg fényképet készített az elesett, utcán tengődő emberekről. Mikor a hatvanas években enyhülni kezdett a belpolitikai helyzet, Huszárik Zoltánnal csatlakoztak a Balázs Béla Stúdió fiatal alkotókból verbuválódott csapatához. Operatőrként dokumentalista jellegű rövidfilmeket kezdett forgatni. Majd első meghatározó rendezése is elkészült, a 17 perces Cigányok 1962-ben.

1993 tavaszán Csoóri Sándor felkérte az akkor induló Duna Televízió vezetésére. Végül Lugossy Lászlóval és Hanák Gáborral hármasban alakítgatták az új intézmény szervezetét, műsorszerkezetét. Hét éven át volt a televízió elnöke.

Filmjeit több mint félszáz országban vetítették, s számos hazai és nemzetközi fesztiválon tüntették ki díjakkal.

Legfontosabb alkotásai.
Operatőrként: Sodrásban, Tízezer nap. Apa, Szindbád, Nincs idő, Tűzoltó utca 25., Árvácska, Budapesti mesék, Circus Maximus.
Rendezőként: Feldobott kő, Holnap lesz fácán, 80 huszár, Tüske a köröm alatt, Könyörtelen idők.
Dokumentumfilmek: Pályamunkások, Busójárás, Tűz vagyok, Erdei Ferenc, Portré Csoóri Sándorról, Szeretném, ha szeretnének, In memoriam Gyöngyössy Imre.
Rövidfilmek: Cigányok, Pro Patria, Néptanítók, Pergőtűz, Elátkozva a hatodik napot, „Sír az út előttem…”, Jeles napok, Te még élsz?, Magyar nők a Gulágon, „Aki magyar, velünk tart”.

Zalavári Noémi idén áprilisban készített villám-interjújából néhány fontos mondat:

– Hogy találta ki az ötvenes években, hogy filmezéssel szeretne foglalkozni?
– Úgy, hogy semmit nem értettem a filmezéshez.
– De akkor miért jelentkezett a Filművészetire?
– Hát ez úgy történt, hogy be akartam gyújtani a tüzet és a papírok között találtam egy cédulát, hogy a Színház és Filmművészeti Főiskolára szakérettségivel, tehát érettségi nélkül is lehet jelentkezni. Én nagyon untam a középiskolát, gondoltam nyerek két évet és jelentkezem. Viszont akkor ez a felhívás sajnos már lejárt. De akkor a kisördög már ott maradt a fejemben, és két év múlva újra felvételiztem, amikor is nem vettek föl, csak a következő évben.
– Aztán újra felvételizett…
– Egy üvegben vittem a felvételire a képeket és úgy vizesen terítettem ki őket az asztalra. Látták, hogy van közötte azért néhány, ami érdekes, és felvettek. A főiskola alatt rengeteg képet kellet csinálni, ami szerintem nagyon jó. Még második évben is fotóetűdökkel vizsgáztunk. Rajtam kívül még két embert vettek fel. Pedig abban az évben sokkal többen felvételiztek, mint előtte. Ha jól emlékszem hatszázan. Akkor még csak annyi embert vettek fel, amennyire szükség volt és biztosan el tudnak helyezkedni a szakmában. Akik most akarnak filmesek lenni, már sokkal nehezebb, sokan vannak kevés lehetőségre.
– A főiskola alatt mi volt a legfontosabb dolog, amit megtanult?
– Hát tudja, Lenin elvtársnak van az a híres mondata – bár szerintem ezt inkább a Bacsó találta ki – hogy a film a legfontosabb művészet. Én ezzel egyetértek. De egyébként azt, hogyha nincs más, akkor három szöggel és egy dróttal is tudunk filmet csinálni.

Jó sztori, erős látványvilág, szar dialógok.

És ezzel nagyjából minden lényegeset el is mondtam Az utolsó boszorkányvadász című filmről. A történet nem nagy szám, de abszolút befogadható és élvezhető. Kár, hogy minden patronukat a látványra lődözték el a film készítői. Sajnos igen keserű szájízt hagyott bennem az igénytelen rendezés és a kritikán aluli forgatókönyv.

Pedig annyira szeretem a történeteket, melyekben a mi világunk összemosódik egy misztikus világgal. A jó és a rossz elemi harcát, amit minden alkalommal új köntösbe lehet öltöztetni. Nem is vártam ennél többet, csak egy kis fantáziát. Amit tulajdonképpen meg is kaptam, így azért nagy nehezen ki tudom nyögni, hogy nem szórakoztam rosszul. Ugyanakkor rendkívül sajnálom, hogy időnként túlzóan rágták számba az információkat, máskor meg érthetetlen vagy értelmetlen félinformációkkal traktáltak. A történet sokszor zökkent, ami egyszerűen azt eredményezte, hogy nézőként folyamatosan lepattantam a filmvászonról, ahelyett, hogy beleolvadtam volna a mesébe. Nem tudtam együtt gondolkodni a főhősökkel, csak szemléltem kívülről az eseményeket.

Folyamatosan csak azon járt az agyam, hogy basszus, azért mennyivel többet ki lehetett volna hozni egy ilyen szereplőgárdából. Elijah Wood, Michael Caine, őket talán be sem kell mutatni. Rose Leslie-t már ismerhetik a Trónok harca rajongói, hiszen milyen jól is tudta mondani, hogy „Nem tudsz te semmit, Havas John!”. Vin Diesel pedig… nem tartom egy Oscar-gyanús színésznek éppen, viszont baromi jó karakter. Benne is több lehetett volna. De mindegy, elnéző vagyok, mert (bár ez nem éppen szakmai indok) bármikor szívesen elnézegetem másfél-két órát azt a szexi, kopasz fejet…