Farsang Ipolydamásdon
1971
(Fortepan/Urbán Tamás)

Vízkereszt napjától (január 6.) a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig (változó időpont) tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka.

2024-ben a farsangi időszak január 6-tól február 14-ig tart.

A farsang a közelgő tavasz – eredetileg pogány – örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének megjelenítése. A hamvazószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák – ez a torkos vagy zabáló csütörtök. A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó farsangi napra – farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre (“a farsang farka”) – vonatkoznak, amely télbúcsúztató is. A legjellemzőbb az álarcos, jelmezes alakoskodás, ma is igen híres a mohácsi busójárás. Jellegzetes farsangi ételek a káposzta, a disznóhús, a fánk, és ekkor rendezik a különböző rendű és rangú, társasági és szakmai farsangi bálokat.

A farsang elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás király udvarából itáliai hatásra utaló adatok is. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.

A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (például első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

Farsangi jelmezes gyermekmulatság
1928
(Fortepan/Hajdu András)

Farsangvasárnap

A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görög katolikusoknál). Hétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.

Húshagyó kedd

A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására) Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

A húshagyó keddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete. (A böjtöt egy napra még felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák – ez a torkos  csütörtök.) A keresztények ilyenkor nem esznek húst és befejezik a mulatozásokat, böjtölnek 40 napig, húsvét vasárnapjáig.

Torkos csütörtök

A torkos csütörtök a farsang különleges napjainak egyik. A közelgő nagyböjt előtt bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket. Ilyenkor megengedett volt a szokásosnál mohóbban, úgymond torkosabban étkezni.

Koncz király és Cibere vajda

Főleg a farsang utolsó három napján jártak farsangot köszönteni, általában gyerekek. Gyakoriak voltak a maszkos alakoskodások, dramatikus játékok is, például a Koncz király és Cibere vajda ami egy Európa szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Koncz király pedig a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Koncz király, másodízben pedig Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet.

Mohácsi Busójárás
1979
(Fortepan/Erdei Katalin)

Mohácsi busójárás

Sok helyen felvonulásokat tartottak, ahol a felvonulók különböző személyeket például: menyasszony, vőlegény, cigány, koldus, betyár személyesítettek meg. A legismertebb alakoskodó felvonulás a mohácsi busójárás.

A busójárás (horvátul pohod bušara) egy népszokás, a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi alakoskodása.

Lényege a télbúcsúztatás, oltalmazás, termékenységvarázslás, a téltemetés, farsangtemetés, halottas játék.

Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van. A „műsor” fő elemei: a partraszállás, a jelmezes felvonulás és a koporsó vízre bocsátása. A partraszállás során a túlparti – ahogyan a helybéliek mondják – „Szigetből” (s Kismohácsról, amely Mohács város déli, belterületi része) eveznek át ladikokon a busók. Ezután a jelmezesek a Kóló térről a főtérre vonulnak.

Sötétedéskor, a farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízre bocsátása után az egybegyűltek máglyagyújtással égetik el a telet és a főtéren körtáncokat járnak.

BUSÓ

A busó fűzfából faragott maszkot viselő alak.A busó jellegzetes ruházata a bocskor, a csizma, a fehér vászongatya, a bundájával kifordított birkabőr derékban kötéllel vagy lánccal összekötve, amelyre egy, vagy több kolomp van felaggatva, valamint a vállon viselt tarisznya.
Jellegzetes kellékei a kereplő, a buzogány, a hosszú fakürt. Gyakori a díszesen kifestett mosósulyok (praćak), a vízhordófa (obramenica), a „famatyi” és teknőben busó baba hordozása is.
A „szép busók” sokác népviseletbe öltözött, arcukat fátyollal eltakaró alakok.
Farsangkor a busók cselekedeteinek megítélése jellemző rituális kontextusban történik. Nem vonatkoznak rájuk a hétköznapi erkölcsi szabályok. A térre, időre és cselekvésre sajátos, „felfüggesztett” állapot jellemző. A busó szerepnek nagy vonzereje van, hiszen az inkognitó és a maszk alatti „másik világ” egy sajátos tudatállapot, a transzformáció megélése is.

A neves népművészek által faragott busómaszkok egyedi kivitelűek.

A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. 2012 óta a mohácsi busójárás hungarikumnak számít.

*

Busók a mohácsi busójárás negyedik napján, 2017. február 26-án.
(MTI Fotó: Ujvári Sándor)

A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására) Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

Nemcsak Magyarországon, a világ számos országában különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak ehhez a naphoz. Sok helyen tartanak karneválokat, fesztiválokat, így a híres Velencei karnevál utolsó napja is a hamvazószerda előtti nap. A húshagyó kedd francia neve Mardi Gras: „kövér kedd”, angol neve: Shrove Tuesday (gyóntató kedd), ami inkább a böjt előtti megtisztulásra utal, orosz neve blinij vtornyik: „palacsinta kedd”, ami a pogány korból ered és a Napra utal.

A húshagyó keddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete. (A böjtöt egy napra még felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák – ez a torkos  csütörtök.) A keresztények ilyenkor nem esznek húst és befejezik a mulatozásokat, böjtölnek 40 napig, húsvét vasárnapjáig.

A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.

(forrás: wikipedia)

Német jövevény; külhoni bábosok szereplőjeként Hanswurst a becsületes neve, magyarul Kolbász Jancsi. Az 1600-as és 1700-as évek fordulóján jelenik meg a farsangi játékok összeeszkábált színpadain, a gyermeksereg nagy örömére. Német földről Ausztrián át kerül a magyar bábosok kezére, de a vásári kikiáltók neve is Paprikajancsi: piros mellényes, ravaszdi csepűrágó értelemben.

1842 előtt a magyar vásárokon nem ismerik, tehát nem középkori figura. Nyugati országokban is köze van a nemzeti ételekhez, mert Angliában John Puddingnak, franciául Jean Potage-nak becézik (az utóbbi bohócalak nevének jelentése Leves János).

Paprikajancsi a névadója a kisbetűvel írandó paprikajancsinak. A nem különösképpen hízelgő elnevezésnek négy jelentése is van. Az első a német Hanswurst: komikus kikiáltó vagy báb. A második: komolytalan személy, aki bohócot csinál magából. A harmadik paprikajancsi olyan kalandor, szélhámos, akit a német svindlerrel azonosítanak. Végül a negyedik jelentésnek nincs köze a megbízhatatlan csirkefogóhoz, annál inkább a rikító öltözetben pompázó divatfihoz, akinek tarka ruházata általános derültséget kelt, vagyis jampec.

A „jampec” szó már 20. századi lelemény, jiddis eredetű, és ostoba divatbolondot jelent. Így nevezték az 1920-as években a francia kártya bubiját is, de a kártyások nyelvében forgó kifejezés észrevétlenül kihalt. A paprikajancsik viszont ma is élnek és virulnak.

Burmai gyerekek bábelőadást néznek, 1895

Bábelőadás Párizsban, 1910