Tanulmányai befejeztével a kőszegi kerületi tábla ülnöke, majd a báni tábla elnöke és egyben a horvát bán helyettese. II. József uralkodása alatt több vármegye főispáni helytartója és királyi biztosa. 1785. március 9-én belső titkos tanácsosi címet nyert és hamarosan pécsi kerületi királyi biztos, valamint Somogy, Baranya, Verőce és Szerém vármegyék adminisztrátora lett.
Amikor a kalapos király egymás után adta ki azokat a rendeleteket, amelyek célja Magyarország és Erdély germanizálása és a nemzet rendi alkotmányának megsemmisítése volt, Széchényi nem akart céljainak eszköze lenni, ezért minden tisztségéről lemondott és a magánéletbe vonult vissza. Az 1790-es országgyűlés után újra hivatalba lépett, majd II. Lipót küldötteként Nápolyban is járt, hogy a nápolyi királynak a koronázási emlékérmet átadja. 1792-ben megkapta a Szent Januárius-rendet. Később Somogy vármegye főispánja lett, és mint királyi biztosra, rábízták a Dráva és Mura folyók szabályozását. Ezután a Hétszemélyes Tábla elnöke, majd királyi főkamarásmester, illetve helyettes országbíró lett.

Széchényi Ferenc 1802. november 25-én hatalmas és roppant értékű gyűjteményét, amely 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet, 2019 db aranyérmét, valamint címereket és más régiségeket, sőt festményeket is tartalmazott a magyar nemzetnek adományozta, amit később cenki gyűjteményének 6000 rézmetszetével és 9206 kötet könyvével egészített ki. Ezt a dátumot tekintjük az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítási évének is. Széchényi Ferenc azonban előtte elkészítette a leendő könyvtár katalógusát is, amit a saját költségén kinyomatott, majd belőle egy-egy példányt a külföldi uralkodóknak, a külföldi tudományos intézeteknek, valamint hazai és külföldi tudósoknak is elküldött.

Széchényi Ferenc bőkezű adományaiért és szolgálatainak elismeréséért érdemeit 1807-ben az országgyűlés törvénybe iktatta (XXIV. törvénycikk).

Széchényi Ferenc a művészetet és a tudományt is folyamatosan és nagy összegekkel támogatta. Pártfogoltjai voltak többek között: Batsányi János, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc író, költő, a magyar nyelvújítás vezéralakja, Révai Miklós nyelvész, egyetemi tanár, a magyar történeti nyelvészet megalapítója, Verseghy Ferenc költő, műfordító, irodalomszervező, nyelvész, énekes, hárfás és zeneszerző, Hajnóczy József író, a magyar jakobinusok egyik vezető személyisége, Tessedik Sámuel.

A külföldi tudományos társulatok egymás után fejezték ki elismerésüket azáltal, hogy tagjukká választották: a göttingeni királyi tudományegyetem, a jénai, a varsói tudományos akadémia, a bécsi tudományos akadémia tiszteletbeli tagja, az Aranygyapjas rend lovagja lett.

Folyamatosan élénk figyelemmel kísérte hazájának és a Magyar Nemzeti Múzeumnak sorsát, melyről sosem feledkezett meg, így kinyomatta a könyvtár későbbi gyarapodásának katalógusát. 1818-ban előbbi adományát egy újabbal egészítette ki, odaajándékozva a Magyar Nemzeti Múzeumnak soproni könyvtárát is, mely főleg klasszikusokból és külföldi művekből (5086 mű, 9206 kötet) és 6000 darab rézmetszetből és földabroszból (térképből) állt.

Széchényi Ferenc élete vége felé a politikai reakció miatt depressziós lett, könyörgésbe és vallási bűnbánatba mélyedt,  a vallási miszticizmus felé fordult. Fia, Széchenyi István írta róla:„a nemzet jövője felett kétségbeesve, reménytelenül szállt sírjába” 1820-ban, 66 évesen.

Szobra áll a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében, amely Istók János műve.

BERZSENYI DÁNIEL: GRÓF SZÉCHENYI FERENCHEZ
Astraeánk koszorús papja! Polymniám
Példás érdemidet merje-e zengeni?
Hív Múzsám adaját meg ne utáld, hazánk
Őszült Nestora, Széchenyi!
Nem kincs, nem ragyogó polc tüneményei,
Nem mászó csapodár kába reményei
Mozdítják ajakát, mert csak az istenibb
Erkölcs csalja ki énekét.
Fényes birtokaid kénye le nem köti
Munkás életedet: terhek alá veted
Atlás-vállaidat, hogy szemeid hajónk
Kormánnyára vigyázzanak.
A törvény sivatag rejtekiben lakó
Elméd phárusi láng a szövevény között:
Kővár s szent menedék minden igaznak és
A bűnnek kegyes ostora.
S hogy mindent megelőzz, a tudományokat
Szárnyaddal takarod, s a haza kincseit
Buzgón gyüjtögeted, s felkel az alkotó
Corvin tára teáltalad.
A polgári töl-ág s delphusi laurusok
Kettősen fedezik homlokod érdemit.
Méltán áldja nemes lelkedet a magyar,
Mert jó atyja, vezére vagy.

Budai Éva
rovatvezető
(Forrás: wikipedia)

A Lenolaj.hu állandó szerzője, Csák Gyöngyi költő, író Baranya megyében, Kisvaszaron született 1950. április 28-án. Általános iskoláit Kisvaszaron és Gerényesen végezte. 1968-ban érettségizett Dombóváron az Apáczai Csere János Gimnáziumban. Rendező szeretett volna lenni, azonban felvételét a főiskolára esélytelennek tartotta.

1968-ban Felsőkövesden kezdte meg pályafutását képesítés nélküli nevelőként. 1974-ben költözött Budapestre és a XVII. kerületi Jókai Mór Általános Iskola tanítója lett. Tanítói diplomáját 1975-ben Kaposváron szerezte meg, 1985-től az iskola alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettese lett, egészen 2007 augusztusi nyugdíjba vonulásig.

Verseket már gimnáziumi évei alatt is írt, azonban életkörülményei: a pedagógusi pálya és a vezetői munka felelőssége mellett, a gyermekeit egyedül nevelő anya gondjai közepette későn, két évtizedes késéssel jelent meg első könyve.

Versei, novellái, drámái számos folyóiratban jelentek meg, többek közt a Parnasszus, a Műhely, az Árgus, a NapSziget, a Palócföld, a PoLíSz, a Dunatükör, a Duna-Part, az Ezredvég, a Vár Ucca Műhely, az Új Nautilusz, a Hitel, a Várad, a Kárókatona, a Holdkatlan, a Vár, a Napút, A hetedik, az Agria, a Zempléni Múzsa és a Lenolaj lapjain. Az interneten is egyre gyakrabban találkozhatunk írásaival.

A NapSziget a Művészetekért Alapítvány 2008-ban Bánkuti Miklós-díjjal jutalmazta. 2010 és 2014 között a Fúzió Rádió irodalmi műsoraiban (IRKA, Kultúrbolygó) is szerepelt. 2013 óta a Magyar Írószövetség tagja.  A közeljövőben prózai munkáinak, drámáinak kiadását tervezi.

Csák Gyöngyi ma Kőbányán él, fiai Roland és Béla önálló életet élnek.

***

(Forrás: wikipedia)

Csák Gyöngyi alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Szegénysorsú családban látta meg a napvilágot, Őze Lajos mészárosmester és Szabó Erzsébet főzőasszony gyermekeként. Szülővárosának mezőgazdasági technikumát végezte el 1949–1952 között, majd a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1956-ban. Pályafutását a Miskolci Nemzeti Színházban kezdte, de 1959-ben átszerződött a budapesti Nemzeti Színházhoz, amelynek haláláig tagja volt.

Markáns színészi egyénisége – fanyar humora, jellegzetesen egzaltált hanghordozása – elsősorban vígjátékokban és szatírákban érvényesült, de drámai szerepeit is rendkívüli hitelességgel, mély átéléssel formálta meg. Főszerepekben és jellemszerepekben egyaránt egyenletes teljesítményt nyújtott. Különösen emlékezetesek Shakespeare-drámákban játszott alakításai, de nagyban hozzájárult magyar szerzők színpadi műveinek sikerre vitelében is (például Illyés Gyula, Németh László, Illés Endre).

Első filmszerepeit az 1950-es évek második felében játszhatta el, de igazán foglalkoztatott filmszínész csak tíz évvel később lett, s élete utolsó két évtizedében több tévéjáték- és filmszerepet is eljátszhatott (például Virág elvtárs A tanú, Gyurica Miklós Az ötödik pecsét című filmekben). Már halálos betegen vállalta el Bacsó Péter Hány az óra, Vekker úr? című filmjének főszerepét, de még a forgatási időszak alatt meghalt.

Színművészi munkássága elismeréseképpen 1970-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1975-ben érdemes, 1984-ben pedig kiváló művész lett. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjban részesült. Szülővárosában, Szentesen nevét őrzi a városi mozi.

(forrás: wikipedia)

Charles Francis Richter (Overpeck, Ohio, 1900. április 26. – Pasadena, Kalifornia, 1985. szeptember 30.)

Az ohiói Hamiltonban látta meg a napvilágot. Szülei, Frederick William és Lillian Anna hamar elváltak.
1909-től anyjával és nagyapjával Los Angelesben éltek.
1920-ban a  Stanford Egyetemen fizikából diplomázott.
1927-től a washingtoni Carnegie Institute szeizmológiai laboratóriumának munkatársa.
1936-tól a California Institute of Technology szeizmológiai laboratóriumában dolgozott.
Igazán híressé a Richter-skála kifejlesztése tette, ami fele részben munkatársának Beno Gutenbergnek az érdeme.
1952-ben a szeizmológia professzora lett.
1970-ben vonult nyugdíjba.
1985. szeptember 30-án hunyt el szívelégtelenségben.

Érdekességek:

• egész életét a földrengés kutatásának szentelte,
• az otthonában felállított mérőműszerre az egész világról óránként érkeztek az adatok,
• több nyelven: franciául, japánul, németül, olaszul, oroszul is megtanult, hogy figyelemmel kövesse a tudományos eredményeket,
• kiállt a földrengésbiztos épületek mellett és ellenezte, hogy több, mint 30 emeletesek épüljenek,
• zárkózott ember volt, aki kedvelte a költészetet, a klasszikus zenét, szívesen mászott hegyet, illetve  rajongott a Star Trek-sorozatért,
• feleségével együtt meggyőződéses naturista volt.

Mi a Richter-skála?

A földrengés erősségének vagy nagyságának műszeres mérésére szolgáló skála. A földrengések méretét, magnitúdóját határozza meg. A skála 0 és 10 közötti számokkal írja le a rengés erejét. Minél nagyobb a szám, annál nagyobb a rengés. Magát az eljárást kidolgozója, Charles Richter 1935-ben tette közzé.

*

A legnagyobb földrengések
1900-tól 2017-ig
(Forrás: wikipedia.hu)

Érdekességek
– 1902-től 1935-ig Giuseppe Mercalli (1850 – 1914) olasz vulkanológus 12 fokozatú Mercalli-skáláját használták a földrengések mérésére, ami az erősséget tapasztalati úton, a rengés okozta pusztításból vezette le.
– A Richter-skála felfelé nyitott, ezért nincs formális maximuma, 10 feletti értékek mégsem fordulhatnak elő.
– Két látszólag hasonló magnitudójú érték, például 5,4 és 6,4 között a kipattanó energiában kb. 32-szeres különbség lehet.
– A legnagyobb erősségű földrengés a Richter-skála szerint: 9.4–9.6-os Chilében (Valdivia) következett be 1960. május 22-én.
– A közelmúlt legerősebb földrengése, 9.1–9.3-as erősségű a Szunda-árok északi része alatt, Szumátra közelében volt 2004. december 26-án.
– a 21. század legtöbb emberáldozattal (kb. 100,000–316,000) járó földrengése, a 2010-es haiti 7-es magnitúdójú földrengés volt.
– A történelem folyamán a legtöbb emberéletet (kb. 820,000–830,000) követelő földrengés a középkorban történt Kínában. Az  1556-os saanhszi földrengés tíz tartományra terjedt ki, a rengések 840 km-es körzetben szinte mindent letaroltak, több helyen a népesség 60 %-a meghalt.

Nagyobb földrengések Magyarország területén
(Forrás: wikipedia.hu)

Földrengések hazánkban

– Hazánkban a földrengések általában nem pusztító erejűek, mert az ország távol van a nagyobb törésvonalaktól.
– Rendkívül gyenge, 2,0-2,9 erősségű földrengések azonban évente 100-200 esetben is előfordulnak.
– 4,0-4,9-ös vagyis gyenge erősségű, de már érzékelhető (csillár kileng, morajlás hallatszik stb.) földmozgásból évente 4-5 van.
– 4,5-5-ös erősségű rengés átlagosan 10 évente következik be.
– A legerősebb, 6,3-as rengés Komáromban 1763-ban történt, ami 63 ember halálát okozta.
– Idén, 2020. január 5-én Murakeresztúron 3,5-es erősségű, február 24-én Szerencsen mértek 2,7-es erősségű földmozgást.

(Források: britannica.com, ng.hu, mult-kor.hu, wikipedia.org)

A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése (1965) után a pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. Majd a Madách Színház (1969), és  (1985 – 2016) a Magyar Filmgyártó Vállalat társulatának színésze volt. 1985 és 2016 között a Radnóti Miklós Színház igazgatója. Tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.

Részletek Kovács Bálint interjújából (origo.hu):

Bálint Andrással, a leköszönő igazgatóval arról is beszélgettünk, megelégedhet-e egy színház a nyugdíjas értelmiségi közönséggel, nőknek való-e a színházigazgatás, és jó-e, ha valaki harminc évig áll egy intézmény élén.

– Ha rangsorolnánk Magyarország összes kőszínházát, ön milyen helyezést ítélne meg a Radnóti Színháznak?
– Szerintem mindig elöl voltunk, leginkább a Katona József Színházzal és az Örkénnyel érzek rokonságot. De nehéz az összehasonlítás egy vidéki színházzal, ahol operettet, gyerekdarabokat, tragédiát és zenés vígjátékot is játszanak. A Radnóti nem népszínház. Ez úgynevezett művészszínház a maga kétszázharminc ülőhelyével.
– Ma mit jelent önnek a “polgári színház”?
– Ezeket a barátságos bársonyszékeket itt, a belváros közepén, a színházi negyedben. A polgárnál jobban szeretem a citoyen szót: öntudatos, tisztességes, adófizető, erkölcsös, alapos, megbízható állampolgár, aki egyaránt európai és magyar.
Mint amilyenek – kedvenc szerzőim – Márai Sándor, Radnóti Miklós, Heltai Jenő, Kosztolányi Dezső, Szép Ernő, Babits Mihály, Arany János is voltak. Számomra ők a polgárok. Az ízlésük lehet sokféle, de számukra az érték a minőség.
– Mi kell ahhoz, hogy egy színház eljusson egy ilyen időszakhoz? Közölni kívánt gondolatok? Színészek? A bemutatott drámák? A csillagok állása?
– Mindig minőségi színházat akartam csinálni. A lényeg mindig az volt, hogy a legjobb minőségű irodalmat a legjobb minőségű rendezésben mutassuk be a legjobb színészekkel. Egy ilyen kicsi színházban sokkal hitelesebbnek kell lennünk; itt minden előadás olyan, mintha közeliben venné az arcunkat a kamera.
– Sokszor elhangzik: komoly probléma, hogy nincs szolidaritás a színházi szakmán belül.
– Szolidaritás soha nem volt. Amikor 98-ban eldöntötték, hogy mégsem épül meg az új Nemzeti Színház az Erzsébet téren, és ezzel visszavonták az én igazgatói megbízatásomat, úgy éreztem: nem szolidáris velem a szakma, magamra hagytak. Székely Gábor is ezt érezhette annak idején, amikor leváltották az Új Színház éléről, Törőcsik Mari a Művész Színházban, és ezt érezhette a Soroksári úton Schwajda György, Jordán Tamás, Alföldi Róbert és tapasztalja Vidnyánszky Attila mostanában – csak mindegyikük másként.
– Jó, ha egy színháznak harminc évig ugyanaz az igazgatója? Milyen érvek szólnak emellett, és milyenek ellene?
– Én csak mellette érvelhetek. Persze tudok ellenérveket is, de azokat most nem mondom el. Mondják el mások – biztosan mondják is. Az én jelszavam az volt: megőrizni és megújulni, frissülni a tradíciókat megtartva. Szerintem ezt tartottam is.
– Kováts Adélra könnyen adta áldását?
– Adél komoly művész. És a helyismeret is nagy dolog; a társulat mellette állt.
– Mi alapján döntött arról, hogy áldását adja-e valakire?
– Senkit sem vizsgáztattam. Több kollégával beszélgettem, ismerjük egymást, de nem ígértem senkinek semmit. Adéllal sokszor voltunk partnerek a színpadon: szerelmespár, férj és feleség, a Platonovban udvarolok neki, de nem jön hozzám.
– Kováts Adél egyike lesz Magyarországon annak a négy nőnek, aki kőszínházat igazgat. Ön szerint van valami a színházigazgatásban, amihez férfinak, férfiasnak kell lenni?
– Különös módon sok jelentős női filmrendező van Magyarországon – például a kedves feleségem, Deák Kriszta –, míg női színházrendezőből viszonylag kevés van, női karmester pedig gyakorlatilag nincsen. Női színigazgató talán egyre több lesz. Szerintem nagyon is való a nőknek a színházigazgatás – ha szabad ilyet mondani: isten ments, hogy szexista legyek –, hiszen szükség van hozzá törődésre, empátiára, gondoskodásra, figyelemre. Tudni kell figyelni, meg kell hallgatni az emberek problémáit. És ezek nem állnak távol a női tulajdonságoktól. Igen, nagyon is elképzelhető, hogy egyre több igazgatónő lesz.
– Márai- és Radnóti-estje után most Heltai Jenő naplóját adja elő a Radnóti Színházban. A háború végét és a zsidóüldözést leíró szöveg mely részét tartja ma a leginkább aktuálisnak?
– Heltai mindig kedves szerzőm volt, néhány versét tudtam korábban is. De az igazi lökést az adta, hogy megkaptam a családtól a kiadatlan, hétszáz oldalas naplót. Csodákat fedeztem fel benne. A Radnóti naplója című előadásom és a Márai naplója is a második világháborúról szólt ezen a színpadon: hogyan látja három egészen különböző személyiségű magyar író a háborút? Ez ma is meg tud szólalni; így áll össze az ostromlott Budapest története.
– De Heltai naplója a város és a világháború mellett a politikáról is szól.
– Mindig is foglalkoztatott az úgynevezett zsidókérdés. A Radnóti-estemben egészen közvetlenül beszéltem erről, belekeverve a saját történetemet, a saját családomat is. Heltaival kapcsolatban szó szerint ugyanaz a kérdés merült fel, mint amit Radnóti is elmondott: magyar íróról vagy magyarul író emberről van szó? Amikor Kertész Imre Nobel-díjat kapott, bizonyos körökben „Imre Kertész”-ként hivatkoztak rá, mondván, ő nem is magyar író. Ez a probléma sajnos ma is aktuális, jelen van. Heltai azt írta a naplója utolsó mondatában, hogy unokáink nem fogják megérteni ezt a kort. Nem tudom, ez így van-e, de egy biztos: emlékezni kell, és nem felejteni.

Budai Éva
rovatvezető

Fontosabb szerepei:
– Shakespeare: Lear király – Edgar
– Shakespeare: VI. Henrik – címszerep
– Shakespeare: Julius Ceasar – Antonius
– Shakespeare: Sok hűhó semmiért – Claudio
– Krleza: Glembay-ház – Leone
– Schnitzler: Anatol és a nők – Anatol
– Shepard: Valódi vadnyugat – Austin
– Mozart: Szöktetés a szerájból – Szelim basa
– Molnár: Úri divat – Juhász Péter
– Shaw: Pygmalion – Higgins
– Ibsen: Nóra – Helmer
– Ibsen: Rosmersholm – Rosmer
– Ibsen: Hedda Gabler – Tesman
– Ibsen: A vadkacsa – Gregers Werle
– Botho Strauss: Az idő és a szoba – Julius
– Mamet: Oleanna – John
– Gogol: Háztűznéző – Anucskin
– Albee: Nem félünk a farkastól – George
– Genet: Cselédek – Madame
– Csehov: Ványa bácsi – Szerebrjakov
– Csehov: Sirály – Dorn
– Móricz: Rokonok – Polgármester
– Pinter: A születésnap – Goldberg
– Molnár Ferenc: Az ördög – Az Ördög
– Csehov: Három nővér – Csebutikin
– Kosztolányi Dezső-Forgách András: Aranysárkány – Novák tanár úr (Soproni Petőfi Színház)
– Wedekind: Lulu – Doktor Franz Schön
– Márai Sándor: Kaland – Kádár Péter (Miskolci Menzeti Színház)
– Janusz Glowacki: Negyedik nővér – Jurij Alekszejevics
– Csehov: Cseresznyéskert – Gajev
– Hamvai Kornél: Castel Felice – Öregember

Díjak:
1977 – Jászai Mari – díj
1977 – Filmkritikusok díja
1987 – Színikritikusok díja
1988 – Érdemes művész
1989 – TV-kritikusok díja
1996 – A VI. Országos Színházi Találkozó legjobb férfi alakítás díja – Nem félünk a farkastól (George)
1997 – legjobb férfi epizódalakítás díja – Ványa bácsi (Szerebrjakov)
2003 – Pro Urbe-díj
2003 – Kossuth-díj
2004 – Radnóti-díj
2006 – Terézváros díszpolgára
2008 – Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában
2009 – Prima díj
2009 – Hazám-díj
2012 – Jubileumi Prima Primissima díj
2014 – Arany Medál-díj – Életműdíj
2015 – Budapest díszpolgára

Kapcsolódó oldal:

http://www.radnotiszinhaz.hu/92

Szenes Iván – Színházi Adattárban regisztrált – bemutatóinak száma: 412.
Néhány színházi előadása: Potyautas, Imádok férjhez menni, Lulu, Kaktusz virága, Lovagias ügy, Bubus, Ninocska.

Néhány filmje: Állami áruház, 2 x 2 néha öt, Szandy Mandy, Fuss, hogy utolérjenek, Napfény a jégen, Vuk.

Néhány nagy slágere a mintegy 2000 (!) kétezerből:
Úgy szeretném meghálálni, A régi ház körül, Ha legközelebb látlak, Add már uram az esőt, Találkozás egy régi szerelemmel, Mama, Mások vittek rossz utakra engem, Szeretni bolondulásig, Orchideák, Mondd, mért szeretsz te mást?, Túl szép, amit Te mondsz, Engem nem lehet elfelejteni, Jamaicai trombitás, Tölcsért csinálok a kezemből, Hosszú forró nyár, Nehéz a boldogságtól búcsút venni, Isten véled, édes Piroskám, Nemcsak a húszéveseké a világ, Annál az első ügyetlen csóknál, Jöjjön ki Óbudára, A legtöbb ember ott hibázza el, Kicsi gyere velem rózsát szedni, Kicsit szomorkás a hangulatom máma., Glauziusz bácsi dala, Melletted nincsenek hétköznapok, Mindenkinek van egy álma, Minden ember boldog akar lenni, 2*2 néha öt, Egy tisztes őszes halánték, Egy dunaparti csónakházban, Annyi ember él a földön, Én, aki nála jártam, Kislány a zongoránál, Nem vagyok teljesen őrült, Bocsánat, hogyha kérdem.

Néhány SZÁLLÓIGÉVÉ VÁLT mondata:

Kicsit szomorkás a hangulatom máma.

Gondolj apádra, ha rákerülsz a lapátra!

Lazítani, próbálj meg lazítani!

Kell egy kis áramszünet, időnként mindenkinek.

Nemcsak a húszéveseké a világ.

Engem nem lehet elfelejteni.

Kapcsolódó oldal:

http://szenesivan.hu

Budai Éva
rovata
(forrás: wikipedia.hu, szenesivan.hu)

Raffaello Sanzio: Szent György és a sárkány
(1505-1506)
Louvre

Szent György (271 körül – 303. április 23.), római kori katona és keresztény mártír, akit elsősorban a sárkányt legyőző lovag képében ismerünk, de ezenkívül számos ország és város védőszentjeként is tisztelik.

Szent György az egyike a tizennégy segítőszentnek.

Kappadokiai Szent György legendája

Szent György Kappadokiából származott, és a római hadsereg magas rangú katonatisztje volt. A legenda szerint legyőzte a sárkányt, amely a líbiai Silena város közelében lévő tóban élt, és naponta egy ember esett áldozatául. György megmentette a sárkánynak áldozatul kiszemelt királylányt. A hőstett hatására a környékbeliek megkeresztelkedtek.

Szent Györgyöt keresztény hite miatt börtönbe vetették, ahol megjelent előtte Jézus Krisztus és megjósolta hét évig tartó szenvedéseit. Szent Györgyöt 303 táján, a Diocletianus-féle üldözések idején fejezték le, így halt vértanúhalált, és vált a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjártók, vándorlegények és a cserkészek patrónusává.

A Szent György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.

Szent György napi népszokások
Április hónapot a néphagyomány Szent György havának nevezi, április 24. pedig sárkányölő Szent György ünnepe. A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét.
A rómaiak e napon ünnepelték Paliliát, amely pásztorünnep volt. Ezen a napon a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban.

Juhbemérés
Szent György napjához köthető pásztorszokás a kalotaszegi “juhbemérés”. Ilyenkor állapították meg, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Ez még a lakodalomnál is nagyobb ünnep volt, ezért evés-ivással és táncmulatsággal zárták a napot.

Paolo Uccello: Szent György és a sárkány
(1460 körül)

Szent György-napi kilövés
A lányokat és legényeket összepárosító szokás volt. A legények kikiabálták, “kilőtték” a lányok és asszonyok hibáit. Néhány Garam-menti községből vált ismertté.

Harmatszedés
Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hiedelemnek a harmatszedés. Harmatot szedtek, pl. a tejhaszon érdekében. Zagyvarékason köténnyel szedték fel a hajnali harmatot, közben egy marék füvet is szedtek, amit a tehén elé tettek. A harmatos ruhadarabot a tejes fazékba csavarták ki, hogy sok vajuk legyen.

Boszorkányok ereje
Ez volt a tavaszi gonoszjáró nap is, amikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Ilyenkor tüskés ágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. A régi boszorkányperek szerint a boszorkányoknak ilyenkor különösen nagy volt a hatalmuk. Aki ilyenkor a keresztútra ment, láthatta a boszorkányokat harmatot szedni. Közismert hiedelem volt, hogy a boszorkányok különböző tárgyakból (pl. lepedő, kötény) tejet tudnak fejni.

Sárkányölő Szent György szobra Kolozsvárott

Egyéb hiedelmek, babonák
Ezt a napot a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincsek keresésére, amelyekről úgy hitték, hogy minden hetedik évben, ezen a napon lángot vetnek.

Hittek abban is, hogy a Szent György nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele.
Ezen a napon vetették el a kukoricát, babot, uborkát. Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak.
Bizonyos területeken úgy vélték, ha e napon megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Máshol a Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelzett.

A Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele volt a magyar nyelvterületeken.

SOMLYÓ GYÖRGY: SZENT GYÖRGY

„A név a végzet”? Nem hiszem. De mégis
gyerekkoromtól meg-meglátogat
vértjében a sárkányölő lovag,
kinek neve véletlenül enyém is.
A szörny bűzös lehe arcomba csap
s érzem Galerius véres dühét is,
s rá a lassú, kéjes tűz-sercegést is,
ahogy szörny szajhaként testébe kap;
vagy ahogy régen Kappadóciában
lengett felé a lányok leple, lágyan,
hisz szép volt, ifjú, és bátor vitéz.
Túl legendák s babonák sűrü árnyán
hadd képzeljem egy percre el a máglyán
ropogó, csupasz emberi hitét.

Brinza Krisztina összeállítása
forrás: fszek. hu
Budai Éva
rovatvezető

Az életét igazoló adatok meglehetősen hiányosak, emiatt később a személyisége, de főleg a műveinek szerzői hitele is megkérdőjeleződött, ezektől a véleményektől függetlenül azonban a művelődéstörténet valós önálló személynek és szerzőnek tekinti.

Épp az életrajzi bizonytalanságok okán inkább csak a legfontosabb kulcsfogalmakkal emlékezzünk rá. (És persze ne feledjük: a születésnapján halt meg, ami állítólag csak a kivételezetteknek jár.)

• Stratford-upon-Avon
• Anne Hathawayt
• Globe
• Hamlet
• Othello
• Lear király
• Rómeó és Júlia
• VI. Henrik
• Titus Andronicus
• Tévedések vígjátéka
• A makrancos hölgy
• A két veronai nemes
• Szentivánéji álom
• A velencei kalmár
• Sok hűhó semmiért
• Ahogy tetszik
• Vízkereszt, vagy amit akartok
• Macbeth
• Antonius és Kleopátra
• Cymbeline
• Téli regét
• A vihar
• Szonettek
• Vénusz és Adonisz
• Lucretia meggyalázása

A kor szokásainak megfelelően Shakespeare nem minden esetben dolgozott egyedül. A társszerzőkkel írott művek száma, illetve egyes művek esetében a társszerzőség ténye ugyanakkor a mai napig kérdéses. A kutatók (annak ellenére, hogy számos vita van a kérdés körül) a következő művek kapcsán vetik fel a társszerzővel való munka valószínűségét:

• Cardenio ( „Elveszett Shakespeare-művek”),
• VI. Henrik, I. rész
• VIII. Henrik
• Szeget szeggel
• Pericles
• Athéni Timon
• Titus Andronicus
• A két nemes rokon

Budai Éva
rovatvezető

WIILIAM SHAKESPEARE: I. szonett

A gyönyörűt szaporítani vágyunk,
Hogy így örökké rózsáljon a Szép,
S emlékét, ha hull érettebb virágunk,
Őrizhesse a zsenge ivadék:
De te, saját fényszemed rabja, rőzsét
Lángodra tápnak: önmagad dobod,
Ínségbe fojtva, ami csupa bőség
Mézed ürme, te, önnön gyilkosod.
Te, aki a világ friss dísze vagy
S a víg tavasz előtt még csak herold,
Bimbódba temeted tartalmadat
S, édes vadóc, fukaron tékozolsz.
Szánj meg; szűnj külső jusst habzsolni: másképp
Megeszitek, a sír s te, a világét.

VIII. szonett

Ki Zene vagy, mért bús a zene néked?
Méz nem ront mézet, kéj új kéjre vár
Mért szereted azt, ami kínnal éget?
Mért fogadod gyönyörrel, ami fáj?
Ha egybezsongó ütemek kimért
Frigye, összhangja bántja füledet,
Mind csak korhol, szelíden, amiért,
Nőtlen, te, rossz a társas-éneked.
Halld, egymásnak mily édesen felelget
Kölcsönös rendben s hitvesként a húr,
Mint mikor férj s a boldog nő s a gyermek
Dala egyetlen dallammá simul:
Szövegtelen dal, s dús egysége csak
Azt zengi, hogy magadban senki vagy.

(Szabó Lőrinc fordításai)

Kapcsolódó írásaink:

Hol született William Shakespeare?

Miért nem írhatta Francis Bacon Shakespeare drámáit?

JANIKOVSZKY ÉVA: ÖRÜLJ, HOGY LÁNY

Én igazán első perctől fogva örültem a lányomnak,
és annak is örültem, hogy az apja örül a lányának,
de akkor még nem gondoltam arra,
hogy egy lány sokkal jobb, mint egy fiú.

Aztán meggyőztek róla.
Örülj, hogy lány! – mondta az apám,
egy lánynak mindig könnyebb az élete!
És ő csak tudja, hiszen fiúnak született.

Örülj, hogy lány!
mondta a nővérke is,
mikor haza készültünk,
és kezembe nyomta
a kislányomat.

Nézze csak meg,
már most is kész kis hölgy!
És valóban, ahogy megnéztem a lányomat,
és aztán a többi kisbabát,
rajta kívül egy sem látszott kész kis hölgynek,
de még kész kis úrnak sem.

Egy lány az szép, kedves, melegszívű és anyás.
Tinka néni még azt is hozzátette,
hogy egy lány ügyes kezű, szorgalmas,
és mindenben segít az anyjának.

S azt hiszem, ez mind így igaz.
Mert ahogy elnézem a lányomat,
már most is szép és kedves.

Elnézem a lányomat,
és azt hiszem, Tinka néninek is igaza van,
mert már most látszik rajta,
hogy milyen ügyes kezű.

Igazán nem vagyok elfogult anya,
de az azért ritkaság, hogy gyerek már
kéthetes korában ütögesse a csörgőt,
és kéthónapos korában már megfogja a kanalat.

Este elújságoltam az apjának is, hogy
milyen ügyes lesz majd a mi lányunk,
és az apja is örült, de mondta, hogy
addig is, varrjam már föl a kabátjára gombot,
mert leszakadt.

Mert föl nem varrná maga, mintha az ő gombja
csakis az én dolgom volna.
Azért sem varrtam föl.
Erre leült a lánya ágya mellé,
úgy látszik, kivárja, amíg megnő.

Elnézem a lányomat a kiságyban,
és a lányom visszanéz rám.
Örülök, hogy lány vagy, mondom neki,
bár kisfiút szerettem volna,
de akkor még nem ismertelek.
És úgy látszik, a lányom is örül,
mert rám mosolyog.

Illusztráció: Fortepan.hu
Janikovszky Éva író.
1962
KÉPSZÁM: 106891
ADOMÁNYOZÓ: Hunyady József

Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért az első Föld napján. A történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban, sőt, az egész világon roppant fontos változásokat hozott. Mind az USA-ban, mind sok országban az elmúlt időszakban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, valamint új környezetvédő szervezetek alakultak, és sok millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.

A Föld természeti környezetének megóvására ezen a napon különféle eseményeket rendeznek világszerte, amiket az Earth Day Network koordinál. A Föld napját 192 országban tartják, Magyarországon 1990 óta rendezik meg.

***

Kapcsolódó oldal: A FÖLD NAPJA ALAPÍTVÁNY honlapja