“szuhay-havas marianna” kifejezésre történő keresés eredménye – Lenolaj

Szuhay-Havas Marianna: Három a kislány

Jyll — Tue, 09 Apr 2024 08:41:47 +0000

Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője, négy gyermek édesanyja.

Édesapja, Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, nagyapja, Havas Zsigmond (1900 -1972) író, újságíró a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–39), Spencer Walls és Anthony Astor néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője.

Szuhay-Havas Marianna alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Húsvét-sziget vagy Húsvét-szigetek?

Jyll — Sat, 30 Mar 2024 23:45:45 +0000

Meglepő, de a kőszobrairól híres Húsvét-sziget csupán egyetlen magányos földdarab a Csendes-óceánban, mégis gyakran írják magyarul (és persze helytelenül) Húsvét-szigeteknek, tehát többes számban. Pedig a világ minden nyelvén egyes számú az elnevezése. Németül Osten-Insel, angolul Easter Island, franciául Île de Pâques (itt ugyan a “húsvét” szó többes számú főnév, hiszen húsvét vasárnapjához a hétfői ünnep is csatlakozik, de az “île”, a sziget szó egyes számban áll). Hogy a bennszülöttek által Rapa Nuinak nevezett sziget miért kapta a nevét a húsvéti ünnepről, az eléggé ismert; a holland Roggeveen kapitány 1722 húsvét vasárnapján fedezte fel.

***

Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, a Delta, az MTV tudományos ismeretterjesztő műsorának első szerkesztője. Az IPM magazin és az Alfa Magazin szerkesztője. Évtizedeken keresztül rendszeresen jelentek meg írásai többek között az Élet és Tudomány című tudományos ismeretterjesztő hetilapban, valamint szerzője volt az IPM magazinnak és az Alfa magazinnak. Több mint 300 kultúrtörténeti rádióelőadása hangzott el a Magyar Rádióban.

Édesapja: Havas Zsigmond (1900 -1972) író, újságíró a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–39), Spencer Walls és Anthony Astor néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője.

Lánya, Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője, négy gyermek édesanyja.

Kötetei:

Fordításai:

Szerkesztései:

Szuhay-Havas Ervin írásai a Lenolaj.hu oldalán

Szuhay-Havas Marianna: Morzsák

Jyll — Fri, 22 Mar 2024 07:25:44 +0000

Még mit rebbentenek galambetető tenyérbe
a lenyelhetetlen idő előtti órák?
Elég, hogy a tegnap száradt íztelen kenyérbe,
nem segít ezen már se földi, se égi jóság.
De én felfelé indulok: jöhet a felejtés,
kis erő ahhoz, ami nem több, mint csigacsúszás.
Múltból a jelenbe és tovább – tart az elejtés.
Majd harangég alatt kitisztul az üres búgás.

***

Szuhay-Havas Marianna alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Szuhay-Havas Marianna: Napokoskodó

Jyll — Mon, 11 Mar 2024 23:30:42 +0000

Huncut hétfő hetvenkedik.
Kellemes kedd kerekedik.
Szolid szerda szenderedik.
Csönd csütörtök csavarodik.
Pompás péntek pironkodik.
Szárnyas szombat szabadkozik.
Várt vasárnap vigadozik.

***

Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője, négy gyermek édesanyja.

Szuhay-Havas Marianna alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

100 éve, 1924. március 7-én született ABE KÓBÓ japán író, zenész, fotóművész, rendező

Jyll — Wed, 06 Mar 2024 23:03:58 +0000

A japán avantgárd és az egzisztencializmus mesterének írói álneve Abe Kóbó, valójában Abe Kimifusza néven született Tokióban, és a mandzsúriai Mukdenben (ma Senjang) nőtt fel. Gyermekkorában szívesen gyűjtött rovarokat, kisdiákként a matematika mellett az olvasás érdekelte. Abe 1943-ban a Tokiói Császári Egyetemen kezdte tanulmányait, ahol orvostudományt tanult egyrészt orvos apja iránt érzett tiszteletből, másrészt azért, mert így mentesülhetett a katonai szolgálat alól. A humanista Abe Kóbó a második világháború végét Mandzsúriában várta ki.

1945-ben megnősült, feleségül vette Machi Yamada színművészt és rendezőt. A házaspár szerény körülmények között élt, Abe Kóbó savanyúságot és faszenet volt kénytelen árulni, hogy számláikat fizetni tudják. Első verseskötete 1947-ben jelent meg. 1948-ban befejezte orvosi tanulmányait, ugyanabban az évben adták ki Jelzőtábla az utca végén című regényét, ami Japánban egy csapásra híressé tette. 1951-ben megkapta az Akutagawa-díjat a Karuma úr bűntette című regényéért. A nemzetközi elismerésre viszont 1962-ig kellett várnia, ekkor jelentették meg A homok asszonya című regényét, melyet Tesigahara Hirosi filmrendező vitt vászonra, 1964-ben pedig különdíjat is nyert vele a cannes-i filmfesztiválon. További drámái is nagy sikert arattak elsősorban Japánban. 1973-ban saját színházat alapított és 14 avantgárd drámát írt színtársulatának. Közben esszéi jelentek meg, zeneszerzőként is tevékenykedett, számos fotókiállítása volt és rádió, illetve tévéjátékokat is írt. Barátok című 1974-es drámáját Amerikában és Európában is bemutatták. Gyakran hasonlították össze Franz Kafka-val, nem véletlenül, hiszen A fal (1951), A negyedik jégkorszak (1959), A homok asszonya (1962), a Másvalaki arca (1964), A feldúlt térkép (1967), A dobozember (1973), a Titkos randevú (1977), A Szakura-bárka (1984) kiérdemlik a “kafkai” jelzőt. További kedvenc szerzői voltak Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, Martin Heidegger, Karl Jaspers, Friedrich Nietzsche és Edgar Allan Poe.

A fantasztikum és az abszurd elemeivel varázslatosan bánó Abe Kóbó azért lett világhíres, mert az átlagember kétségbeesett útkeresését, a nagyvárosi élet árnyoldalait, illetve a társadalmi feszültségeket az átlagolvasó számára is érthetően és átérezhetően tudta bemutatni.

Abe Kóbó 68 éves korában 1993. január 22-én, Tokióban halt meg.

Szuhay-Havas Marianna

Szuhay-Havas Marianna: Négysoros

Jyll — Fri, 01 Mar 2024 10:19:36 +0000

A tavasz torkának feszülő télben
virágzó japánkertről álmodom,
és többé már sosem lennék ébren,
amíg veled csillaggá nem változom.

***

Szuhay-Havas Marianna alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Szuhay-Havas Marianna: Reménykeltős

Jyll — Mon, 19 Feb 2024 04:27:20 +0000

Sötét erők, égő erdők, kis hitek,
könnybe rántják búzavirág szemetek,
bársonyhangon éjjel-nappal hadurak
hazudják, hogy nem lesznek már madarak.

Hazudják, hogy tönkrement már az egész,
félvilági szomorúság heverész.
Gyöngyhajakba hiába a koszorú,
úgyis jön majd derűre más szomorú.

Ki se mozdulj, el ne menj, mert csatatér,
a világon megmérgezett minden ér!

Szedd szét jóslatukat vigasz, kegyelem,
Oldd meg kötésüket igaz szerelem!
Csipke télen, virág nyáron a szívem,
csak az övé, mohaágyon szeretem,

és jöhet már akármilyen esemény,
lényegünkben hímezve lett a remény.

Szuhay-Havas Marianna alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Szuhay-Havas Marianna: Takarásban

Jyll — Sat, 10 Feb 2024 20:36:54 +0000

Felhő gondolja, játszik a Nappal,
a Hatalom minden pillanattal.
Finom érintés vállamon kezed,
és a saját teóriád hiszed:

valami nagy árnyékában vagyunk,
Ember-énünk lett erre válaszunk,
már elfeszülnénk, mégis maradunk.
Szárnyak nélkül el hogy indulhatunk?

Majd talán, ha mind madarak leszünk,
angyalra gondolunk és repülünk.

***

Szuhay-Havas Marianna alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Ki találta fel az írógépet?

Jyll — Fri, 19 Jan 2024 23:01:37 +0000

Az eddigi kutatások szerint összesen 52-en próbálkoztak olyan mechanikus szerkezet létrehozásával, amely billentyűk lenyomása után tintát hagy a papíron. A nagy első valószínűleg a magyar tudós és feltaláló, Kempelen Farkas (1734-1804) volt.

Az első, írógépnek nevezhető szerkezetet ötlete viszont 308 éves, és az angol feltaláló, Henry Mill (1683-1771) nevéhez köthető. Egy 1714-es londoni szabadalmi levél szerint legalábbis, mivel maga a szerkezet nem maradt ránk, már ha egyáltalán létezett.

“Egy gép vagy mesterséges rendszer egyes betűknek egymás után való leírására, melyek a papíron vagy pergamenen olyan tisztán és érthetően látszanak, hogy nem lehet a nyomtatástól megkülönböztetni”.

Biztos, hogy létezett viszont Kempelen Farkas írógépe, amelyet 1775-ben készített és 1799 elején ajándékozott Mária Terézia (1717-1780) vak pártfogoltjának, Paradis Teréznek (1759-1824). A kor legnagyobb zongora és énekművészének még kézinyomdát, szedőt és nyomtatógépet is adott, ráadásul meg is tanította használatukra a fiatal lányt.

Kempelen Farkas írógépének létét bizonyítják a szerkezeten készített és fennmaradt levek. Kétszázat a linzi vakok intézete, egyet pedig a vakok bécsi országos intézetének múzeumában őriznek. Paradis Teréz Kempelen Farkasnak írt 1779. június 14-i hálálkodó levele pedig teljes terjedelmében megjelent Pressburger Zeitung 56. számában.

Az írógép tömeggyártása csak az 1900-as évek elején kezdődött, az első elektromos változat 1902-es, bár csak a második világháború után jelentek meg tömegesen a piacon, hogy aztán az 1980-as évektől gyors ütemben, és végül napjainkra teljesen letörjék az írógépek nimbuszát a személyi számítógépek.

(Szuhay-Havas Marianna)

Havas Zsigmond: A macska

Jyll — Fri, 19 Jan 2024 04:00:18 +0000

Dickensnek volt egy macskája, aki mindig az író asztalán ült és mozdulatlanul figyelte a mester kezét és benne a tollat. Csak akkor mozdult meg, ha az óra az esti tízet kezdte ütni. Ilyenkor kis mancsát rátette az író karjára és ütögetni kezdte. Mintha csak azt akarta volna jelezni, tíz óra, ideje befejezni. Dickens azonban nem reagált a macska figyelmeztetésére, mire az állat újra megcibálta kabátja ujját. Az író erre sem mozdult. A macska ilyenkor mancsát a gyertyára tette és eloltotta.
Nekem is volt egy macskám, Micinek hívták, ő is szeretett íróasztalomon ülni. Mozdulatlanul figyelte az írógép kopogását és közben nagyokat ásított. Sohasem láttam lustább, álmosabb macskát. De ha tizenegyet ütött az ingóra, egyszerre felébredt, felélénkült, leugrott az asztalról, fel az ablakpárkányra és máris eltűnt a kertben. Dehogy törődött ő az egészségemmel.
A szomszédba ment, mert randevúja volt.

***

Havas Zsigmond (Budapest, 1900. január 19. – Budapest, 1972. augusztus 28.) író, újságíró, a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–1939)

1945 után 1947-ig a Tolnai Forrás, 1949-ig a Képes Magazin munkatársa. Rövid ideig a Szivárvány című hetilapot is szerkesztette. Spencer Walls néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője, a Kaland klasszikusai című sorozat szerkesztője. Több képeslapnál működött mint vezetőszerkesztő. A Megöltem Hitlert! és az Ámokfutók című népszerű és izgalmas regényeit folytatásokban közölte a Világ című lap. A csontok nem beszélnek, az Ebek tánca és a Farkasmiatyánk című regényeit folytatásokban közölte a Képes Kurír (1945-1947).

Fia, Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, a Delta tudományos és ismeretterjesztő tévéműsor első szerkesztője. Rendszeresen jelentek meg írásai többek között az Élet és Tudomány és az IPM magazinban, több mint 300 kultúrtörténeti rádióelőadása hangzott el a Magyar Rádióban.

Unokája, Szuhay-Havas Marianna (1968) Art’húr-díjas költő, író, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, illetve az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője. Alkotásait rendszeresen közli többek közt a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap, a Litera-Túra Irodalmi és Művészeti Magazin, versei, prózái folyamatosan jelennek meg különböző antológiákban. Négy gyermek édesanyja.

Havas Zsigmond művei:

A fekete matróz (Regény, Budapest, 1927);
Rákosi fiúk (Ifjúsági regény, Toncz Tibor rajzaival)
Aranyos leányszív (Ifjúsági regény)
Galambos Ferkó (Ifjúsági regény)
Az erdő gyermeke (Meseregény, Sebők Imre rajzaival);
A tízfejű sárkány (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1932);
Aranyzápor (Regény, Spencer Walls néven, regény, Budapest, 1933);
Kék lámpa (Regény, Spencer Walls néven, regény, Budapest, 1934);
Mesebokréta (Ifjúsági regény, Budapest, 1935);
A bűnös asszony (Spencer Walls néven, Budapest, 1936);
Az ördög elalszik (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1937);
A koporsó titka (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1937);
A fekete kastély rejtélye (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1937);
A hét szomorúság lépcsője (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1938);
Az áruház kísértete (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1938);
Az acélember (Ifjúsági sci-fi, 1938, Sebők Imre rajzaival);
Az üvegszemű (Regény, Spencer Walls néven, 1939);
Az ördög fia I-II. (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1940);
Kaméleon és gardénia (Regény, Spencer Walls néven);
A holdviola kovácsai (Regény, Spencer Walls néven);
Akit üldöznek a nők (Regény, Spencer Walls néven);
Didergők (Ifjúsági regény, Budapest, 1941);
A vérvirágos ház (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1943);
A fehér titok (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1942);
Hajsza a ködben (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1942)
Tigrisliliom (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1942);
Szürke kárpit (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1943);
A halál balladája (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1943);
Hazudtak a fegyverek (Regény Budapest ostromáról, Budapest, 1945);
Mielőtt a lámpákat eloltják (Anthony Astor néven, regény, Budapest, 1946);
Északi szél (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, Pán Könyvkiadó,1988);
A libbenő halál (Regény, Spencer Walls néven, Pán Könyvkiadó, Budapest, 1989);
A lady már halott (Regény, Spencer Walls néven, Pán Könyvkiadó, Budapest, 1989);
A temetőnél állj meg! (Regény, Spencer Walls néven, Pán Könyvkiadó, Budapest, 1989);
Cukor és korbács (Regény, Spencer Walls néven, Pán Könyvkiadó, Budapest, 1989)