2024-04-17
Vers (10 talált bejegyzések)
Oláh Tamás: Nagyvárosi szimfónia[1]
A városi világítótestek
fénykörük rabságában még
erejüket vesztve pislákolnak.
Tócsák tükrében
tépett fák, mállott falak
köszöntik a derengő hétköznapot,
langy lég fodrozta képükben
a kopott jelen tekint vissza.
A sebzett házfalak közt tör utat,
csiko...
Nászta Katalin: Múzsáknak
És mit mondjak még?
Ahogy Radnóti tárgyai
összenéznek...
emlékszel?
Úgy vagyok hálás az ihletért.
És mit mondjak még...
Szomorúak kik lent ragyognak,
de ragyogásuk idáig ér.
Őket is ismered.
Ki olthatná ki
ragyogásukat?
Mit mondjak még?
A reggel ve...
Albert Zsolt: Szakadt vitorlák
Úgy megy az idő,
hogy percekre törve
szótlan állva hagy,
pedig emlékszem
tegnap reggel
még jönni láttalak,
s mint ketyeg óránk
másodpercenként
évekre megáll,
vörösen égő szárnyain
égre száll a néha nap.
Kék tintában ázva
s lapjaimba zártalak,
de m...
Keszthelyi György: Záróra
Keseregni illik
a kajla fák tövében.
Annyi kő, vésett, fekete tetem,
évszámok, névsorok, statisztika,
vigyázzállásban, kötelező módon,
mert erre késztet a csiszolt nosztalgia.
Pedig itt egyetlen lakó sincs,
halmazállapotok vannak, statikus kötődés,
sej...
Almásy Zsuzsanna három verse Nyírfalvi Károly költő, író, a Lenolaj.hu szerkesztőjének emlékére
Utánad maradt
Karcsi
Nem tudom mikor és hol érnek el szavaim
De villámként küldöm őket utánad
Szaggat a szél és őrjöngve sikít az eső
Madarak köröznek némán a kémény körül
Szárnyuk reményvesztetten feszül a vihar ellen
A szobában meleg van és csend és b...
Mórotz Krisztina: Ritmus
(tanítás fiamnak)
A földből kikelő búza, a szakadékba
lezúduló víztömeg, az ég kemény
és mély kékje, a duzzadó szőlő:
egy és ugyanaz mind.
A zöld szín ezer árnyalatának
tobzódásával csillognak a mezők.
Ritmusra táncol minden: a szántóföld,
a paraszt sz...
Hajnal Éva: Se szó, se dal
Szempillám mögé rejtelek,
szívemben még lángoló kutak,
minden létezés hangja hív,
most mégis hallgatok.
Nem kell már semmi,
se szó, se dal,
csendszólamok zengnek dallamot,
nyitott tenyerem a semmiben kutat ...
... talpad nyomán hűvös csend andalog.
**...
Szirtes András: CSAK CSENDBEN
Csendben a némaság
Hangtalan csipog
Lábatlan harang kong
Ütőtlen tétlen
Szél egy helyben
Ég a földben
Tűz a vízben
Fényalagút végén
Sápad a sötétség
Frissen fáradt
Hold árnyéka
Pisszen
Fejjel lefelé
Fordított fák tövén
Jegyben jár
Az él-halál
B...
Para Olga: Szívkosár
üdezöld remények
virulnak benned
ifjúság
rózsakelyhe
rőzse kap lángra
egész szívem benne
igazi tüzek szerelmek
égnek lobognak benne
beérett aranyalmák
beérett álmok
tele a kosár
kicsorduló édes nedű
üres a kosár
hófehér csend benne
(Sepsiszentgyö...
Fellinger Károly: Rész és egész
A tapasztalat,
akárcsak a
frissen
leaszfaltozott út.
(Ha újjászületnél,
tűzbe mennék érted,
mondja a széttört
porcelánbabának.)
Kitárt templomajtón
át besurranó
madártoll
az idő.
(Bizonyítási kényszere van.
Létrát szab,
kötelet fon,
ami nem ér
...