2019-01-17
Vers (10 talált bejegyzések)
Somorčík Szombath Rozália: Karácsony
Mikor kezdtük,
meztelenek voltunk.
Most megint azok vagyunk,
de testnélküliek.
Az ágy üres,
az asztal túloldalán
ül a szörny,
étket kíván.
Titkaim puhák,
tapinthatóak:
plüsstakaró,
meleg zokni.
Ma úgy döntöttem,
azt szeretem, ki velem van:
kutya,...
Márffy-Horváth Henrietta: Karácsonyváró
Aranyfürtös angyalok,
megterített asztalok.
Sok bejgli; diós, mákos,
vacsora nagy, családos.
Kalács, de csakis mézes,
fűszeres és jó édes.
Fenyőillat párája,
csillagszóró pálcája,
nevetése gyermeknek,
dicsősége Istennek.
Márffy-Horváth Henrie...
Kerecsényi Éva: Tök-életlen vers
Ne várd, hogy tökéletes legyek,
mert nem lehet,
elmozdíthatok helyéről
sziklát, zord hegyet,
megmászhatok nagy, égig érő fákat,
jóságkövekből emelhetek várat,
szememben mégis a szálkát látod,
hiába ugrok át kénköves árkot,
ha megbotlik lábam, gúnyosan ...
Szentjánosi Csaba: Advent
Advent csomagot cipel,
mindenki keresi, csodálja,
olyan óriási a bevásárlóközpont,
hogy tereit dobálja,
én szorítom kezedet, kicsit félek,
hogy nem lopnak-e el a vágyak,
képmutató lennék, ha most
a szegénységbe meghívnálak,
talán mert nem merek olyan
...
KARDOS M. ZSÖTE: Fagyos fényben
A fagyos fényben
minden olyan ragyogó,
akár csiszolt tükör lenne,
múlt éveket látok
levetkezett ágakon.
Hidegen törékeny,
áttetsző ez a csend,
mintha felejthetném
sok év alatt termett
kedves gyümölcseimet.
Tüskék érintése ellen
bélelve belül és kívü...
Kapui Ágota: Magasan
Tömbház-magányból nem látszik az ég:
elérhetetlen szintje a világnak,
csend magasából ránk omló ködök
angyalok fürtjét érinteni vágynak.
Kéménynek árnya elfekszik a járdán,
gomolygó füstjét lenyomja a szél,
földszintes álmok surrannak az úton -
fecseg a...
Nyírfalvi Károly: Párhuzam
Azt mondja, szörnyeteg vagyok
de tudom, hogy szeret.
Inget, nyakkendőt váltok,
azokból elegendőt tartok.
A nadrág és a zakó marad,
kibírnak még néhány napot,
alkalmat, ne kelljen annyit mosnia.
Ahogy a ködön és derengő napfényen
az oromzat átsejlik...
...
Para Olga: Belső beszéd
belső beszéddé
váltál
lám
nem éltél
hiába
voltál
s váltál
lényem
lényegévé
gondolatmaggá
gyúrva
gyűrűznek fel
a mondatok
te mondod őket
és én hallgatom
és elhiszem
hogy a gondolatod
az enyém
a gondolatom
a tied
együtt gondoljuk
ugyanazt
e...
Cselényi Béla: a közelgő tél
karácsony előtt ha ablakot nyitunk
nyakába szedi lábát a meleg
besétál havas lábakon a lég
sok apró sokszögletű pehely
ha lövöldében célba lősz
szedelőzködik a tarka ősz
s a hideg vattás téli óra
átfordul várakozóra
Cselényi Béla alkotásai a Lenolaj.hu...
Szuhay-Havas Marianna: Csendesedő
Fodrozódó külön káosz,
Köt minket a közös pátosz,
Földi létünk elől futunk,
Égi jelre elhalkulunk.
Búcsúcsókban én-hintázva
Csendbe érünk félve-fázva,
Jó gyermekként kéz a kézben
Leszünk örök napsütésben.
***
Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. aug...