108 találati eredmények: NÁSZTA Katalin
Nászta Katalin: BÚCSÚK NYARA
Sz. P.-nek
Egyszer mindenki elmegy
egyszer meghalunk
hát akkor nem mindegy
lóháton vagy gyalog
jobb emelt fővel szemébe nézni
a pusztítónak
ha már gátat nem állíthatunk
a pusztulásnak
Ne add be a derekad pajtás
tiéd a tér
s ha kihúzzák alólad
tettü...
A Frappuccino vendége Nászta Katalin színművész, költő, író és Bálint Péter színművész
Állandó alkotónk, Nászta Katalin színművész, költő, író a Thália erdélyi napszámosai kötet és az Ének az élőknek című verseskötet szerzője és Bálint Péter színművész lesz a Frappuccino vendége.
Frappuccino - keverve és nem rázva ▪ ma, 16:00 - 18:00
Rádió Béz...
Nászta Katalin: Sírni csak visszafelé
vallani, ha kell, csak férfiasan szabad
nem illik sírni valahol hátul
sírni csak visszafelé
ahogy estefelé asszonyok szoktak
paplanok alatt télen és nyáron
amikor fáznak az álmok
szíveikbe költöznek vállaikról
az apró hidegrázások
ezektől dideregnek
-...
Megjelent állandó szerzőnk, NÁSZTA KATALIN: ÉNEK AZ ÉLŐKNEK című kötete
A szerző kiadásában, az Underground Kiadó égisze alatt nyomtatott formában is megjelent a tavaly a MEK-en már bemutatott Ének az élőknek című verseskötet.
A megjelenéshez szeretettel és örömmel gratulálunk!
***
A költő léthelyzetei - Cseke Gábor ajánlója
...
Nászta Katalin: HOGY LESZ
most így az ünnepek után
olyan jó elcsendesedni
abbahagyni a hangos szót
boldogan megpihenni
szívünkre égett himnuszok
mint perzselt bőr hullnak le rólunk
mint ránk aggatott lózungok
te csak merengsz a múlton már
katedrálist kövekből húznak
mindig, s ...
Nászta Katalin: Maskarádé
csak ez a kis bástyaszív
épp a harmat
mit kiver homlokod
a máslétbe vágyakozás
hogy elveszítsd önmagad
ki nem lehetsz
mi ez a bújósdi?
a titok kívül
s belül a magyarázat?
a színész versbe bújik
a költő a világ réseit kutatja
föl alá szálldos
időbug...
Nászta Katalin: Embernyi
Azokat szeretjük nézni, olvasni, hallgatni, akiket egy kicsit ismerünk.
Azért van ez így, mert nem tudunk sokat befogadni, megemészteni.
Átszűrődik rajtunk ez is, nyomokat hagyva, a felesleg túlcsordul.
Akiket megszeretünk, megszelídülnek, hozzánk, nekünk s...
Nászta Katalin: Ne engedd!
először akkor éreztem
hogy lehull szárnyamról a hímpor
mikor egy gyárban az első helyen ültem
s alkatrészeket ültettem be zsinórban
még élveztem is a kihívást
tőlem függött a ritmus
csak idővel mikor megszoktak
záporoztak a trágárságok
hogyan is alakul...
Nászta Katalin: Az a vers
amit végig se gondolok
csak engedem, hadd menjen végig
fusson vagy lépegessen
de táncolhat is a szívemen
ahogy az egyik
úgy fázik
az a másik
úgy is szeret
vagy fáj
s ha látszik
felismerjük
azt mondjuk
ember
ez hat, ezt értik, ezt szeretik
folyik,...
Nászta Katalin: Félpercesek margójára
Vannak emberek, akik – kezdeném a mondandómat, de lehanyatlik a tollam. Mindjárt mentséget, magyarázatot keresek annak, akiről-amiről írni szeretnék. Hogy abszurd világban az a normális, aki úgy gondolkozik, ahogy lehet. Abszurdisztánban normális az abszurd. M...