212 éve született Ybl Miklós a 19. század egyik legnagyobb magyar építésze

Legismertebb művei a budapesti Magyar Állami Operaház, a Fővámház (ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete), a Várkert Bazár, a Szent István-bazilika vagy a Szeplőtelen fogantatás templom (Fót).

Lovag Ybl Miklós György Ignác (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.

Ybl Miklós 1814-ben született Székesfehérvárott. Édesapja Ybl Miklós (1779–1861) kereskedő, a Fejér megyei választmány tagja, édesanyja Eiman Anna.

A székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban, majd 1825-től a bécsi Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben végezte tanulmányait. 1832-től Pollack Mihály, majd 1836-tól Koch Henrik építész irodájában dolgozott. 1840-ben Münchenben beiratkozott a Bajor Királyi Művészeti Akadémiára. 1841-ben Itáliában tett tanulmányutat. Visszatértekort tudta csak meg, hogy családjának anyagi gondjai vannak, ezért eladni kényszerültek székesfehérvári házukat.

Ybl Miklós Pestre utazott, de a Helybeli Polgári Szabadalmas Építő Céh Mesterei első ízben elutasították építőmesteri folyamodványát. Következő alkalommal, 1843. január 16-án Szepesi Ferenc tanácsnok aláírásával kebelbeli kőműves mesterré fogadták.

Egy 1841. november 30-án kelt újsághirdetés szerint Pollack Mihály fia, Pollack Ágoston és Ybl Miklós megnyitották az Építészeti Intézetet, a pesti Dorottya utcában.

1844 telén Itáliába utazott. 1845-ben megbízást kapott Károlyi Istvántól, hogy építse át fóti kastélyát, valamint tervezze meg a templomot. Ezután Károlyi uradalmi építésze lett.

1851-ben költözött vissza Pestre, miután Fóton feleségül vette a grazi születésű Lafite Ida (1820-1891) nevelőnőt.

1860-ban Széchenyi István is Yblt kérte fel, hogy cenki birtokára templomot tervezzen, ám a gróf a terveket már nem láthatta. Ebben a korszakban készült a Múzeum körúti átjáróház, a jelenlegi Bajcsy-Zsilinszky út (Budapest) 17. sz. alatti bérház és a második világháború során elpusztult Nemzeti Lovarda a mai Bródy Sándor utcai Rádió épülete helyén.

1864. január 15-én megszületett fia, Félix.

Hamarosan céhtag lett, a romantikus stílusnak búcsút intett, s ezután neoreneszánszban tervezte épületeit. Ekkortájt építette fel a mai Bródy Sándor utca 8. sz. alatti Képviselőházat (ma Budapesti Olasz Kultúrintézet), az építkezés 1865. szeptember 11-én kezdődött meg, és alig néhány hónap leforgása alatt elkészült, Ybl pedig elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét.

1870-ben hozzáfogott a Fővámház megtervezésének, ami elkészülte után számos bírálatot kapott. Neÿ Béla miniszteri főmérnök azonban korszakalkotónak nevezte az épületet.

Podmaniczky Frigyes az Operaház megtervezésére 1873 szeptemberében meghívásos pályázatot hirdetett meg, ennek pályadíját Ybl terve nyerte el. A kivitelezés királyi támogatással, 1875 októberében indult, hamarosan Yblt építésvezetőnek nevezték ki. 1878. december 7-én tartották meg a bokrétaünnepet, majd 1884. szeptember 27-én a Bánk bán előadásával nyílt meg, amelyen a királyi család is részt vett.

Egyidejűleg a Várkert Bazár megvalósításán is dolgozott (1875–1882), ami olasz, német és francia függőkertek mintájára készült. Belépett a Közmunkatanácsba, 1882-ben megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét, 1885. június 21-én pedig a király a főrendiház tagjává nevezte ki.

Folytatta a Hild József által tervezett Szent István-bazilika építését is, majd a budai Vár újjáépítésén fáradozott. Ebben unokaöccse, Ybl Lajos is segédkezett: ő tervezte a krisztinavárosi szárnyat. Ybl Miklós ezt a művét már nem tudta befejezni, 1891. január 22-én elhunyt.

Korai stílusát a romantika jellemezte, román elemekkel, később a neoreneszánsz vált stílusa jellemzőjévé. Sokat foglalkoztatott, nagy hatású művész volt, akit életében is elismertek. Nagy fájdalma volt, hogy bár közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésében, az Akadémia nem választotta a tagjai sorába (szemben a ma már kevéssé ismert Szkalnitzky Antallal, akivel együtt dolgozott rajta). Első megbízását, az ikervári Batthyány-kastély átépítését, Pollack Mihály fiával, Ágosttal együtt teljesítette.

Számos alkotása közül fő művének az Andrássy úti Operaház (Magyar Állami Operaház) neoreneszánsz épülete számít.

További érdekességek:

Tiszteletére alapították 1953-ban az évenként kiosztott építészeti Ybl Miklós-díjat.
Székesfehérvárott egy felsővárosi lakótelepet és egy teret is róla neveztek el, ahol mellszobrot is állítottak a tiszteletére. 2014-ben a Zichy-ligetben egész alakos Ybl-szobrot avattak. Egykor egy fehérvári gimnázium is viselte a nevét.
Szegeden, a Nemzeti Emlékcsarnokban (Dóm téren a körbefutó árkádok alatt) őrzik portrészobrát hazánk számos kiváló építészének, tudósának, művészének, politikusának szobraival együtt. Ybl Miklós szobrának alkotója August Sommer.
Róla nevezték el a 2002-ben magyar csillagászok által felfedezett 166886 jelű kisbolygót.
2014. január 22-én, halálának évfordulóján kezdődött a 2014 Ybl Bicentenárium – Magyar Építészet Éve elnevezésű Ybl-emlékév