A latin obeliscus szó a görög obeliszkoszból származik, amely viszont az obelosz szó kicsinyítése. Az obelosz szó első jelentése „nyárs”, és csak jelentésátvitellel hegyes kőoszlop. Általában egyetlen kődarabból faragott, vagyis monolitikus, négyoldalú kőoszlop az obeliszk, amely hegyes, gúla alakú csúcsban végződik.
A régi kéziratokban a később hamisított, eltorzult, kétséges értelmű vagy felesleges szavak és kifejezések után a nyomdászok „-” alakú kis vonalkát vagy kereszt alakú jelecskét (+) szedtek ki. Később ez a „tőr” vagy obeliszk-obulis elnevezésű jelecske a lábjegyzetre hívta fel az olvasók figyelmét. A lábjegyzet jeleként azután a „csillagocska” jelentésű aszteriszkosz szorította háttérbe a nyomdászok „obeliszkjét”.
2024-11-25
Legfrissebb hozzászólások