* Ma 74 éves, Isten éltesse! *
Az irodalom már egészen fiatal korában jelen volt az életében, mintegy jelezve, hogy később ez lesz az igazi hivatása. Gimnazistaként Országos Tanulmányi versenyen vett részt, Sarkadi Imre drámáiból írta a pályázatát. Bár megnyerte a középiskolai tanulmányi versenyt, mégsem vették fel az egyetemre kultúrpolitikai döntések miatt. Színész szeretett volna lenni, jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, ahol aztán a színészet helyett színházrendezést tanult.
Első rendezői munkája harmadéves korában Kaposvárott Jean Giraudoux, Trójában nem lesz háború című darabja volt. Másodikként Jevgenyij Svarc, Hókirálynő című darabját rendezte. A művet Romhányi József tréfás-kínrímes, gyermekeknek szóló átiratában ismerte meg a magyar közönség, de Kornis Mihály az eredeti kézirat alapján dolgozta fel. Harmadik rendezése, mely egyben a vizsgarendezése is volt, Molière: Tartuffe című darabja volt. Tartuffe-ot Verebes István játszotta, Dorine-t, a szolgálót Molnár Piroska, Orgont Kun Vilmos, Elvirát Olsavszky Éva.
Kornis Mihály a diploma megszerzése után azonban, miután politikai felügyeletet akartak gyakorolni színházrendezői tevékenysége felett, felhagyott a rendezői pályával. Úgy döntött, hogy írni fog, és a költő Petri György lett a mestere. Olyan szabadon és politikailag függetlenül kívánt élni, mint Petri György, aki által kapcsolatba került a demokratikus ellenzékkel. Kornis Mihály saját útját járva, magánlakásokon tartott felolvasásokat műveiből. 1978-ban alapította az első szamizdat újság-szerűséget, a zárt-láncban, de szabadon, és a cenzúra megkerülésével terjesztette A Naplót, ezért koncepciós vádakkal kirúgták a rádióból. Kornis Mihállyal együtt még 17 magyar értelmiségit bocsátottak el. Mindezt irodalmi formában is megírta Pestis előtt című művének Civilek a pályán című emlékiratában.
Elbocsátása után a Pannónia Filmstúdióban kapott kisegítő munkatársi állást, majd a Vígszínház sietett a segítségére, Radnóti Zsuzsa drámaírói ösztöndíjat szerzett neki és ajánlására Paál István dramaturgként maga mellé vette a szolnoki Szigligeti Színházhoz. Később Makk Károly közbenjárására a Mafilmben kapott rendezőasszisztensi állást, de valójában éveken át Makk Károllyal egy filmforgatókönyvön dolgoztak, amelyet Kozma című darabjából írtak – hiába. A filmforgatókönyvnek három változatát utasították el, míg végül Kaposvárott mutatták be Ács János rendezésében. A főszerepet játszó Molnár Piroska az évad legjobb színésznői alakítása díját kapta érte a kritikusoktól, Pogány Judit pedig a legjobb epizód-alakítás díját – és 1987-ben a Pesti Színházban Horvai István rendezésében is, a főszerepekben Törőcsik Mari, Pap Vera és Eszenyi Enikő alakításaival. (Abban az évben Törőcsik Mari kapta a legjobb női alakítás díját.)
A gazdasági és politikai rendszerváltozás döntő fordulatot hozott Kornis Mihály életében és munkáinak fogadtatásait tekintve is. Több mint tíz évig a Színház- és Filmművészeti Egyetem műelemzés tanára, leendő színészeknek, színház- és filmrendezőknek adott elő. Majd a Katona József Színház dramaturgja, a Vígszínház művészeti tanácsadója, valamint a Madách Színház művészeti főtanácsadója is volt.
Felesége Göczey Zsuzsa rádiós szerkesztő, jelenleg a Klubrádió zenei vezetője.
Legfontosabb művei: Köszönöm, Lujzácska,Végre élsz, Halleluja, A félelem dicsérete, Körmagyar, Napkönyv, Sóhajok hídja, Színházi dolgok, Pestis előtt, Vigasztalások könyve, Kádár János utolsó beszéde, Egy csecsemő emlékiratai, Lehetőségek könyve, Feliratok a fehér égen, Nekem az ég – Hazafutás. És a legújabb: Egy kisfiúban élek.
KORNIS MIHÁLY: VIGASZTALÁSOK KÖNYVE
Kornis Mihály ebben a kötetében az életről vallott gondolatait adja közre. Könyvének címe akár egy bibliai iraté, a szokás szerint bajban lévő 21. századi ember vigasztalására íratott. Benne a szerző hitelesen, az életet nemességében élvező emberként, csapongva szól mindenről, ami jelen életünket átszövi. Ezért olvasásakor is jogosult találomra belelapozva ismerkedni a bölcsességgel áthatott, rövid de fajsúlyos gondolatsorokkal. “Az élet élvezete nem kiváltság, de nem is bűn. Magadtól tanulod meg, vagy senkitől. Én is így tanultam meg, ötvenöt év alatt, önmagamtól. Ez a könyv arra szeretne megtanítani, hogy ne félj a gondjaidtól, hanem üzenetnek tekintsd őket. Lehetőségnek arra, hogy tisztábban láss” – írja előszavában, s kísérletet tesz arra, hogy elmondja, hogyan lehet a szenvedés adta tapasztalatból erőt meríteni. Ez a kötet egyik alapvető témája. Kornis életfilozófiáját közérthetően megfogalmazva, az emberi szót egyre inkább nélkülöző világban szeretettel fordul olvasójához. A lírai meditációkban fogódzókat kínál a fogyasztásra ítélt ember, és az egyre szétforgácsoltabb lélek problémáinak feldolgozásához.
Legeza Ilona könyvismertetője
Bárhonnan kiragadhatnánk egy-egy mondatot. Hisz mindegyik az életről, a lélekről, az érzésekről szól. Olykor Márai Sándor Füves könyve érzésvilágát, bölcsességét árasztja. Egyet, összefoglalót nehéz is kiemelni, ezért csak szemezgetve következzen Kornis Mihály néhány gondolata, amelyeken mindenképpen érdemes elgondolkodni.
“A helyes döntésnek nem oka van, hanem eredménye.”
“A személyiség válságokon át fejlődik.”
“A tapasztalat szenvedéssel jár.”
“A vágynak a szeretet ad értelmet.”
“A baba, akit szeretnek, emberré válik.”
“Tőled függ, hogy mennyi időd van.”
“Csak jó legyél, de hülye ne.”
“A bosszúálló maga is vétkessé válik.”
“Halál azért van, mert van élet.”
És a kötet végéről is egy fontos, őszinte, személyes mondat:
“Értékrendem szerint az élet szerelem. A halálom legyen a beteljesülése. Szeretnék eljutni a csúcsig.”
*
És egy kis szubjektív a végére. Első könyvem, a „Színház az egész világ …” egyik (Márton László író mellett) szakmai ajánlója. Azóta különös rajongással figyelem pályáját éppúgy, mint személyét. Olvasni azelőtt is olvastam, a Körmagyart faktosoknak tanítottam is. Személyes ismeretségünk pedig elkötelezett hívévé tett. Isten éltesse születésnapján!
Kapcsolódó oldal:
Kornis előadások Facebook oldal
Kornis Mihály művei
Köszönöm, Lujzácska. – dialógus kitérőkkel In Főpróba. A Színház- és Filmművészeti Főiskola Kiadványa, (1970), megjelent Kertész Mihály néven.
Végre élsz, Szépirodalmi kiadó, Budapest, (1980), novellák. A kötet forgalomba hozatalát 1980-as jelzettel 1981 májusában engedélyezte a Kiadói Főigazgatóság.
Halleluja, dráma (1980), első, könyvdráma-változat, zenés számokkal.
KI VAGY TE, Magvető Könyvkiadó, Budapest, (dráma), (1986), tartalom: Halleluja, (a Fodor Géza által szerkesztett, színházi változatban), Büntetések, Kozma. Utószó: Radnóti Zsuzsa, Chagall a Vitkovics Mihály utcában.
A félelem dicsérete, Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, (1989), próza, esszé, kritika.
Körmagyar (1990), komoly bohózat, két részben.
Végre élsz, Cserépfalvi kiadó, Budapest, (1992), cenzúrázatlan, bővített kiadás.
Napkönyv, Pesti Szalon, Budapest (1994).
Sóhajok hídja, Magvető kiadó, Budapest (1997). Próza, esszé, kritika.
Színházi dolgok, Tercium kiadó, Budapest (2003). Szótár, a színházak színfalak mögötti életéről.
Pestis előtt, Novella kiadó, Budaiest (2005). Novella.
Napkönyv, Tericum Kiadó, Budapest (2004). Második, átdolgozott kiadás.
Vigasztalások könyve, Tericum Kiadó, Budapest (2004).
Kádár János utolsó beszéde, Kalligram kiadó, Budapest (2006).
Végre élsz, Pesti Kalligram Kft., Budapest (2006), novellák, CD-ROM melléklettel.
Egy csecsemő emlékiratai, Kalligram kiadó, Budapest (2007).
Lehetőségek könyve, Kalligram kiadó, Budapest (2007). A Vigasztalások könyvének folytatása.
Feliratok a fehér égen, Pesti Kalligram kiadó, Budapest (2008), Válogatott, írások, esszék, blogok.
Nekem az ég – Hazafutás, Kalligram Könyvkiadó, Budapest (2009)
Hol voltam, hol nem voltam Kalligram Könyv- és Lapkiadó (2011)
Antológiák:
Isten tenyerén ülünk, Magvető Kiadó, Budapest (1980), Fiatal írók antológiája.
Dinamit, Magvető Kiadó, Budapest (1983), Drámaantológia.
A Napló, Minerva Kft., Budapest (1990), 1977-1982 válogatás, fotókkal.
Itt nincsenek pillangók?, PolgART Kiadó, Budapest (2000), mai zsidó próza, Für Emil illusztrációival.
A mi nyelvünk, Tinta Könyvkiadó, Budapest (2003), Íróink és költőink a magyar nyelvről.
Vallomások, Tinta Könyvkiadó, Budapest (2009), Íróink és költőink a magyar nyelvről, összeállította dr. Grétsy László.
Idegen nyelven megjelent művei:
Mihály Kornis: Vater siegt. Übersetz von Hans Skirecki In Erkundungen II, 21 ungarische Erzähler. Verlag Volk und Welt, Berlin (1983).
Petition In The Portable Lower East Side. Eastern Europe. Winter/Summer, USA (1986).
Vater siegt In Liebe. Ungarische Kurzprosa aus dem 20. jahrhundert, Corvina (1993).
Father Makes Good. Translated by Judith Sollosy In Common Knowledge, Spring 1997, V6, N1, Oxford University Press (1997).
Cmentarz In Z wegierskiego na nasze. Fundacja Literatura Swiatowa (1998).
Der Held unserer Geschichte, Rowohlt, Berlin (1999), roman, fordította Christina Viragh.
Le cimetière juif, In: La Nouvelle Revue Française (2003), fordította Ertl István.
Színházi művek
A Kádár házaspár, Új Színház, Budapest (2000). Rendező Ács János.
Körmagyar, író.
Bemutató: Vígszínház, Budapest (1989), rendező Horvai István.
Bemutató: Nemzeti Színház, Pécs (1993), rendező Ditzendy Attila.
Bemutató: Vörösmarty Színház, Székesfehérvár (1999), rendező Horváth Péter.
Bemutató: Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza (1999), rendező Telihay Péter.
Bemutató: Pesti Színház, 2007. szeptember 29.
Budai Éva
rovatvezető
(forrás: wikipedia)
Legfrissebb hozzászólások