Géza király és László herceg látomásában agancsain égő gyertyát viselő szarvas
(Képes Krónika)
(Lengyelország, 1046 táján – Nyitra, 1095. július 29.)
Kézai Simon gesztáját kibővítő óbudai krónikás szavait érdemes idéznünk: “Magnus (Géza) király halála hírére összejött Magyarország nemeseinek összes sokasága (universa multitudo) öccséhez, Lászlóhoz, s közös megegyezéssel, egyhangú szavazással megválasztották őt az ország kormányzására, s erre szinte kényszerítették kéréseikkel, mert tudták, hogy fel van ruházva az erények teljességével, hitre nézve katolikus, kegyességben kiváló, bőkezű adakozó, szeretetben feltűnő. Olyan, akár a hajnali csillag, mint a telihold, a fénylő Nap, mint a csillogó fehér zsír a testtől elválasztva.” Ehhez a Képes Krónika még hozzáteszi: noha Lászlót királlyá választották, akarata ellenére, ő sohasem tette fejére a koronát, inkább óhajtva az égi koronát. Az óbudai krónikás így folytatja: ítéletében az Úr félelmét tartá szem előtt, főleg a bűnperekben… Isteni sugallatából tudta, hogy “rex non tam regat, quam regatur”, a király nem annyira uralkodik, mint (Király) alatt áll. Továbbá: a sújtottak vigasztalója volt, az elnyomottak fölemelője, az árvák kegyeletes atyja.
Szent László, a lovagkirály apja I. (“Bajnok”) Béla volt, anyja a lengyel Richéza, II. Miciszláv király lánya. Szent királyunk nőágon II. Ottó német-római császár (973-83) dédunokája volt. Lánytestvérei közül Zsófia Ulrich von Weimar őrgróf felesége lett, Ilona pedig Zvonimir (Zelemér) horvát királyné.
Első felesége magyar nemeshölgy lehetett, lányukat Jaroszláv kijevi herceg vette feleségül. Második felesége Rheinfeldi Rudolf német ellenkirály Adelhaid nevű lánya, akitől Piroska (görög néven Eiréné) született; ő Komnenosz Alexiosz bizánci császár fiának felesége lett.
László királyunk születésének időpontja feltételezésen alapul. Lengyel földön látta meg a napvilágot, örökölte édesanyja vallásos érzületét, illetve apja vitézi bátorságát. Végig kellett néznie apja és I. András viszályát, majd Salamon király és Géza bátyja hatalmi küzdelmeit.
Anjou legendárium:
1. kép: A király kereszttel védekezik a démon ellen
2. kép: Szent László harca a kunokkal
3. kép: Szent László megsebesül
4. kép: Szent László birkózik a kunnal, akinek lábát a lány elvágja
Már ifjúkorában táborba szállt, amikor Salamon felvonult a betört “fekete kunok” (úzok) ellen (1068), s a kerlési ütközetben László vezette diadalra a honvédő magyarokat. Bár súlyos sebet kapott, ő volt az, aki üldözőbe vette a magyar lánnyal a nyergében menekülő kun harcost. A középkortól fogva gyakran festették meg a híres jelenetet.
Az 1074-ben vívott mogyoródi ütközetben is ő döntötte el a Salamon király csapataival vívott harcot bátyja, Géza herceg javára.
1077-ben vonakodva vette át az ország vezetését Salamon trónfosztásakor, kijelentve, hogy bármikor visszaadja a hatalmat.
1083-ban hatalmas tömeg jelenlétében ő irányította Szent István, Szent Imre és Szent Gellért testének elevatióját (fölemelkedését) Fehérvárott, s bocsátotta szabadon Salamont, aki tovább ármánykodott ellene. Salamon uszította az ország ellen Kötöcsk (Kutesk) kunjait, de László serege elől úgy menekültek a rabló pogányok, “mint a karvaly körmétől megtépett rucák”.
1091. évi horvátországi hadjárata idején a kunok ismét az ország keleti vármegyéit pusztították, de László felvonult ellenük, megsemmisítve a támadókat. Irgalmasságára jellemző, hogy a harc hevében odakiáltotta vitézeinek: kíméljétek a pogányokat, ha megtérnek!
VII. Gergely pápa és IV. Henrik császár vitájában a lovagkirály Rómát támogatta.
Szent István életművének folytatójaként bőséges adományokkal gazdagította a magyar egyházat. Számos monostort alapított: Szentjobbon, a tolnai Bátán és a nyitrai egyházmegyében, Koloson, bencés monostorokat építtetett. László fejezte be a váci székesegyház építését, és a váradi dóm építése is szent királyunk műve.
László úgynevezett “véres törvényei”, melyeket 1078-ban fogalmaztak meg Pannonhalmán, keményebbek voltak Szent Istvánéinál, de egyúttal a vagyonbiztonság és a közerkölcsök súlyos megrendülését is tükrözték és indokolták.
Az 1085. évi újabb törvények már azt igazolják, hogy a magántulajdon és a és a létbiztonság megszilárdult.
Az 1092. évi szabolcsi zsinat határozatai még lehetővé tették az alsópapság házasodását erkölcsös hajadonnal, de már a cölibátus felé mutattak.
Kisfaludy Károly: László király a cserhalmi ütközetben
(1826-30)
Olaj, vászon, 129 x 167 cm
Magyar Nemzeti Galéria
A lovagkirály személyéhez számos csodatétel fűződik: harci bárdjával vizet fakasztott szomjazó katonáinak, sziklafal nyílik előtte, Szent László füve pedig meggyógyítja a betegeket.
Európai tekintélyére jellemző, hogy a keresztény fejedelmek szentföldi hadjárat vezérének jelölték, de szent királyunk 1095. július 29-én, alig ötvenévesen meghalt.
III. Celesztin pápa (követe Gergely bíboros) 1192-ben iktatta László királyt a szentek sorába. Boldog testét előbb a somogyvári monostorban, majd Váradon temették el, de sírja a török időkben híres lovas szobrával, a Kolozsvári testvérek alkotásával együtt elpusztult.
Feljegyzések szerint sírjánál nem csupán csodás gyógyulások történtek, hanem perben álló felek is nyugvóhelye mellett tettek esküt és egyeztek ki egymással.
*
SZENT LÁSZLÓ FÜVE
(Erdélyi népmonda)
Hatalmas termetű volt Szent László király, egy fejjel kimagaslott vitézei közül. Harcban olyan volt, mint a bátor oroszlán, békében meg olyan, mint a kegyes pásztor. Egykor ezt énekelték róla:
“Üdvözlégy, kegyelmes Szent László király, Magyarországnak édes oltalma, Szent királyok közt drágalátos gyöngy, Csillagok között fényességes csillag.”
Amikor a pestis, a döghalál pusztítani kezdett, az egész nép László királyhoz futott, mindenki tőle várt segítséget. Mint a juhok a jó pásztorhoz, úgy tódultak a király sátorához.
Szent László pedig Istenhez könyörgött, tőle várt segedelmet.
Isten egy éjszaka álmot küldött a királyra. Egy angyal jelent meg a szent király előtt, és azt mondta neki:
– Vedd íjadat és tegzedet, menj ki sátrad elé, és minden célzás nélkül bocsásd el nyílvessződet. A vessző megmutatja, mit kell tenned.
Amikor László király felébredt, hozatta íját és tegzét, kilépett sátrából, felhúzta íját, aztán célzás nélkül elbocsátotta a nyílvesszőt.
A nyílvessző messze szállott, s ahol lehullt, egy genciána fűszálat átütött.
A genciána, a keresztesfű kenőcse mentette meg a népet a döghaláltól, s ezt azóta is Szent László füvének nevezi a nép.
(Szuhay-Havas Ervin)
Kapcsolódó könyv:
DR. KARÁCSON IMRE: SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉLETE
*
Ének Szent László királyról
(1500 körül)[1]
1. Idvezlégy kegyelmes Szent László király!
Magyarországnak édes oltalma,
szent kerályok közt drágalátus gyöngy,
csillagok között fényességes csillag.
2. Szentháromságnak vagy te szolgája,
Jézus Krisztusnak nyomdoka követi,[2]
Te szent léleknek tiszta edénye,
Szíz Máriának választott vitéze.
3. Magyarországnak vagy kerályi magzatja,
szent kerályoknak fényes tüköre
teneked atyád kegyes Béla kerály,[3]
hogy hozza képest kegyes kerály lennél.
4. Nekönk sziletíl Lengyelországban,[4]
Mennyből adatál nagy csudaképpen.
másszor sziletíl szent keresztvíztől,
ősödnek nevén László lőn neved.
5. Mikoron méglen gyermekded volnál,
kihoza Béla kerály jó Magyarországba,
hogy dicsekednél te két országban,
Magyarországban és Mennyországban.
6. Letelepedél Bihar-Váradon,
ah[5] várusnak lől édes oltalma;
templomot rakatál Szíz Máriának,
kiben[6] most nyugoszol menden tisztességvel.
7. Környől fekesznek téged császárok,
püspökök, kerályok és jobbágyurak;
olaj származik szent koporsódból,[7]
tetemed foglalták az szép sár-aranyból,[8]
8. Téged dicsérnek szent zsolozsmával
papok, diákok és várusnépek;
téged dicsér földnek kereksége,
mert téged dicsérnek Istennek angyeli.
9. Te dicsekedel keráli székedben,
képed feltötték az magas kőszálra,
fénlik mint nap, salyog mint arany:
nem elégeszik senki, tereád nézni.
10. Te arcul teljes, szép piros valál,
tekéntetedben embereknél kedvesb;
beszédedben ékes, karodban erős.
lám mendent te ejtesz, ki tevéled küzdik.
11. Testedben tiszta, lelkedben fényes,
szívedben bátor, miként vad oroszlán,
azért neveztek Bátor Lászlónak,
mikoron méglen iffiúdad volnál.
12. Tagodban ékes, termetedben díszes,
válladtul fogva mendeneknél magasb;[9]
csak szépséged[10] császárságra méltó,
hogy szent korona téged méltán illet.
13. Mert választa az Szíz Mária,
megdicsőíte sok jó ajándékkal,
hogy te őriznéd és oltalmaznád,
neki ajánlád jó Magyarországot.[11]
14. Fejedben kele[12] az szent korona,
megbátorejta téged az Szentlélek;
kezdéd követni atyádnak életét,
rózsákot[13] szaggatál, koronádban fízéd.
15. Te tatároknak vagy megtereje,
magokat szaggatád[14] az havasokban,
te pogányoknak vagy rettenetik,
terekek mondottak feld félelmének.
16. Te kivagdalád az eretnekeket,
mind kigyomláltad, elszaggatád,
nem volt idédben gonoszol teve,[15]
mert csak híred-neved mindenek rettegték.
17. Azért igazságnak valál bírója,
Az szép szízességnek valál koronája,
te tisztaságnak tiszta ótalma,
irgalmasságnak teljes keveteje.
18. Dicsérjük magyarok Szent László kerált,
Bizony érdemli mi dícséretönköt,
dicsérik őtet angyelok, mondván:
Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály.
*
[1] A híres énekről Gerézdi Rabán bizonyította be, hogy későbbi, mint az 1470 körül szerzett latin himnusz, tehát hogy latinból fordították magyarra és nem fordítva. Gerézdi szerint a magyar vers egyházias típusú világi ének. A versnek két csonka másolata maradt fenn. Az egyik a Gyöngyösi- a másik a Peer-kódexben. E kettőből állítható össze a teljes vers, melyet a legfrissebb kritikai kiadás nyomán közlünk: GERÉZDI Rabán, A magyar világi líra kezdetei, Akadémiai Kiadó, Bp., 162-164.
[2] nyomdokát követő
[3] I. Béla. Uralkodott: 1060-1063.
[4] István halála után a Vazul-fiak, köztük Béla, László apja, lengyelországba menekültek.
[5] “a” névelő
[6] Ti. a templomban
[7] Ez a szentség jele.
[8] Sár-arany=sárga arany
[9] Az Árpád-háziak között többen is feltűnően magasak voltak.
[10] A kifejezés értelme: “már csak szépséged miatt is”.
[11] A fordító tévedése “neki ajánlott” helyett.
[12] fejedre került
[13] erényeket
[14] Ti. úgy, hogy írmagjok sem maradt.
[15] tevő
*
(Forrás: http://magyar-irodalom.elte.hu/)
Legfrissebb hozzászólások