Kapui Ágota (Sepsiszentgyörgy, 1955. május 15. – Újhartyán és Nyáregyháza között, 2018. június 19.) a középiskolát szülővárosában (Sepsiszentgyörgy), az 1. számú Líceumban végzete (1974), majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar–francia szakos tanári oklevelet szerzett (1979). Bár már egyetemi évei alatt felfedezték (első verseit a Gyökerek közölte), és rendszeresen jelentek meg alkotásai az akkori vezető kulturális folyóiratokban, irodalmi lapokban, antológiában, mégis a sepsiszentgyörgyi Gép- és Gépalkatrészgyártó Üzem fordítójaként volt kénytelen elhelyezkedni. Variánsok a szabadságra című versével nyitott a fiatal írók Ötödik Évszak című antológiája (Marosvásárhely, 1980).
1988-ban kénytelen volt elhagyni az országot, családjával Magyarországon, Dabason kezdtek új életet:
“…Abban a csomagban minden benne volt, ami az addigi életünket jelentette. Otthagytuk az édesapámat és a nagyanyámat, az anyám sírját, barátainkat, a múltunkat. Akkor még nem sejtettük, hogy ez a „mitikus monstrum” másfél év múlva megbukik, és lesz újrakezdés otthon is…”
(Forrás: „Bennem nincs tüske” Születésnapi beszélgetés Kapui Ágota költővel, szerkesztővel)
Kapui Ágota tizenöt évig tanított a dabasi gimnáziumban, 2002-től tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig a helyi önkormányzat kabinetiroda-vezetőjeként kulturális feladatokkal, rendezvényszervezéssel, kiadvány- és újságszerkesztéssel foglalkozott.
Vers az időben és A másik oldal című kötetei 2015-ben, A lélek szárnycsapásai című kötete pedig 2017-ben látott napvilágot. (Hungarovox Kiadó).
2018. június 19-én közlekedési baleset áldozata lett.
Díjai:
A millennium évében megkapta a Dabas Kultúrájáért Karcsné Takács Éva-díjat, 2010-ben a Pest megyei sajtódíjat a Dabasi Újság szerkesztéséért, 2011-ben Szalézi Szent Ferenc-díjban részesítette Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek, 2014-ben Pro Urbe díjjal jutalmazta Dabas város képviselő-testülete.
***
Kapui Ágota vallotta, hogy a múlt „blokkjai” lassan felszakadnak és verssé oldódnak, így hálával tartozik a Gondviselésnek minden vélt rosszért és jóért, amivel sújtotta vagy megajándékozta. Az írás számára egyfajta „kegyelmi állapot” volt számára, amelyet sokévi hallgatás után megtanult értékelni.
Kapui Ágota alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Kapui Ágota alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
***
KAPUI ÁGOTA: ELHÍVÁS
Állunk csöndes ámulat-fehéren
két szemünkben ott a végtelen
nem fog rajtunk sem golyó sem szégyen
s az elhívásban ott leszel velem
oltalomért kéz simul a kézbe
homlokunkon hegyek nimbusza
ott remeg e kétarasznyi létben
az újrakezdés boldog himnusza
***
Kapui Ágota alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Kapui Ágota alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Legfrissebb hozzászólások