Legismertebb műve az Elveszett Paradicsom című eposz.
Munkácsy Mihály: MILTON
1878
olaj, vászon
(Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
Erőteljes szónoki prózája és költészetének választékossága hatalmas hatást gyakorolt a 18–19. század irodalmára. Költeményei mellett Milton több röpiratot publikált az emberi jogok és a szabad vallásgyakorlás védelmében, és Oliver Cromwell titkáraként aktív részt vállalt az angol polgári forradalomban.
Milton költői jelentőségét nagy általánosságban az Elveszett Paradicsom megjelenése után ismerték fel. (Előtte még maga Milton is kétségekkel viseltetett művészetével kapcsolatban, gyötörte az a gondolat is, hogy mi lesz az ő alkotásainak a sorsa, ha az oly kevesek által beszélt és ismert angol nyelven írja). Személyisége és eredményei így is a kritikusok vitatémájává vált.
Milton Elveszett Paradicsomának hőse a Sátán, aki Isten elleni harcában alulmarad. Ő a bűn maga, de lelki keménysége vonzóvá teszi. Ádám és Éva az isteni-démoni ellenfelek játékszere. Az üdvösség ugyan elvész, de megindul az emberi út. Ádám és Éva a mű végén újra visszakerülnek a jelenbe, s meghallgatván a próféciát nem teljes kétségbeesésben, hanem némi reménnyel hagyják el a paradicsomot. Milton óriási műveltsége és fantasztikus képzelőereje együtt érvényesül a magasztos, egyben kalandosan érdekes történetben. Milton eredetileg drámának, égi és földi tragédiának képzelte. Mire befejezte, tízénekes eposz lett belőle.
Az Elveszett Paradicsom témabeli és eszmei folytatása a közvetlenül utána felépített Visszanyert Paradicsom. Itt a bűnbeesés tragikumát kiegyenlíti a megváltás elnyerése. Hőse Jézus Krisztus, itt ő áll szemben a Sátánnal. És ez a befejezés egységes történetté teszi a bűnbeeséstől a megváltásig húzódó emberi utat. Talán a tragikum hiánya miatt kevésbé izgalmas a mű az elődjétől.
Milton művészete és szemlélete nagy hatást gyakorolt a későbbi korok művészetére. A romantikus William Blake és Percy Bysshe Shelley a Sátán megformálásáért tartotta nagyra Miltont (Blake azt mondta róla, hogy „igazi költő, aki anélkül állt az Ördög pártján, hogy tudatában lett volna”). Mellettük fontos megemlíteni még a George Byron, John Keats és Alexander Pope művészetére gyakorolt hatást. Feltehetően Joseph Haydn Teremtés-oratóriumához Milton eposzából merített ihletet.
John Milton több mint két évtizeden (1652–1674) át élt és alkotott leányai körében teljesen vakon, nagy műveit egyik leányának mondta tollba. Életműve mind a mai napig nagy tiszteletet vált ki a művelt világban, Európa festőinek legjobbjait is megihlette a vak költő, közülük legnagyobb sikere Munkácsy Mihály Miltonjának volt.
JOHN MILTON: ELVESZETT PARADICSOM
(részlet az I. könyvből)
Az ember legelső bűnét, s a tiltott
fa gyümölcséből-kóstolást, amely
halált hozott e földre, kínt reánk,
s kivert az Édenből, míg egy különb
Ember megváltott, s visszahozta üdvünk,
zengd, Múzsa, ki a Hóreb, Sinai
titok-csucsán a Pásztort ihletéd, ki
tanította a Választott Magot,
mint lőn Ég, Föld a Zűrből; vagy ha Síon
hegy bűvöl és az Isten jóshelyénél
csörgedező Siloa habja, onnan
hívlak segélyemül merész dalomhoz,
mert épp nem átlag-szárnyalással indul
Aón-csúcsra, midőn prózába, rímbe
nem kísérlett vállalkozást kisért.
S te, Lélek, főleg Te taníts, ki jobban
becsűlöd minden templomnál a szűz,
igaz szívet, jelen voltál az első
időktől, s izmos szárnyadat kitárva
galambként kotlottál az Űr felett,
s termékenyítetted — világosítsd
elmém ködét, elestemből emelj,
védj, hogy a téma fenségéhez illőn
hirdessem az örök Gondviselést,
s embernek igazoljam Isten útját.
(Jánosy István fordítása)
Budai Éva
rovatvezető
Kapcsolódó oldal:
Legfrissebb hozzászólások