1930. december 14-én született MADARÁSZ VIKTOR festőművész

A legnagyobb magyar történeti festők egyike, és a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója.

Az 1848-as szabadságharc kitörésekor fivérével együtt épp jogi tanulmányokat folytattak. A világosi fegyverletételig hadnagyi rangban részt vett a szabadságharcban, ez meghatározó élménye maradt élete végéig. Kardját és mentéjét megőrizte, még sírjába is maga mellé rakatta őket. A fegyverletételkor egy ideig Pécsett rejtőzködött, majd szülei kérésére folytatta jogi tanulmányait, de egyúttal egy Pósa Gábor nevű arcképfestőhöz is eljárt tanulni. Már korán kialakult realista stílusa; szorgalma és tehetsége révén gyorsan elsajátította a festészeti fogásokat. Ezután a bécsi akadémia előkészítő évfolyamán, majd a történeti-festészeti szakosztályon volt hallgató. Ekkoriban készültek első történelmi tablói, amelyeket 1855-től láthatott a nagyközönség. A Kuruc és labanc című festmény hatalmas sikert aratott.

Ezután Párizsban tanulta ki az akadémikus-romantikus stílust, s születtek meg legnagyobb művei: Hunyadi László siratása, Zách Felicián és Zrínyi Ilona Munkács várában. Hamarosan elkészült a Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben, a Dobozi és hitvese és a Dózsa népe címet viselő kompozíció. Ez volt művészetének csúcsidőszaka. A Hunyadi László siratása képéért az 1861-es párizsi Szalonon aranyéremmel jutalmazták.

1870-ben tért vissza Magyarországra, de a hazai kritika ellenségesen viszonyult franciás stílusához, ezért visszavonult, és az apjától örökölt üzletet vezette tovább. A közöny annyira elkedvetlenítette, hogy miután később Izabella királynő című nagyszabású történeti képe a nyakán maradt, végképp búcsút vett a művészettől, és olcsón túladott vázlatain.

Az ebben az időben készült Petőfi halála már a hanyatlást vetítette előre. A helyzetet súlyosbította, hogy üzlete tönkrement, és elárverezték. Az idős Madarász még megpróbálkozott a festéssel, de arcképei és történelmi munkái nem ütötték meg a korábbi színvonalat. Szinte elfeledetten hunyt el 1917-ben.

Művei jelentős részét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.