Sebes Ila: Szülinapi kívánságom…

De szeretnék még egyszer kislány lenni,
tükör előtt álldogálni, vagy járni-kelni.
Megélni újra száz meg száz csodát,
tátott szájjal ámulva érezni mámorát.
Beutazni a világot, látni milliók otthonát,
megcsodálni a hegyek, tengerek lakóját.
Ölelkezni dús lombú fa alatt nyár éjjelén,
szeretkezni havas erdő kunyhójának melegén.
Még sokáig szeretni és szeretve lenni,
Fiaimat, unokáimat unásig ölelgetni.
Megértetni velük, hogy szívem őket szereti,
nincs más, csakis ők, akik boldoggá tehetik.
Drága Nővérem, ki sokat gondol rám,
folyton gondoskodik, óvva figyel rám.
Jó lenne még, ha Húgom, Édesanyám élne,
hogy velem sétálna, újra hozzám beszélne.
Szelíd mosoly mindig ott bujkált az arcán,
kedves szigorral intett csínytevéseim láttán.
Óh, de szívesen hallanám most is minden szavát,
csak láthatnám még egyszer kedves mosolyát!
Csakis ő tudott igaz, tiszta szívből köszönteni,
névnapon, szülinapomon szerető kézzel átölelni.
*
Budapest, 2017. november 21.