Nem én vagyok a világban,
A világ van bennem.
Kivetülésem mozgó kép,
Ezért a filmben kell lennem.
Időnként felöltöztet a legszebb ruhám és meglátogatom magam.
Kinyitok egy vörös hangulatot,
Esti fényeket szürcsölök illatkelyheimből,
Majd szótlanul nézem a szemem.
Hangtalan zajok között, a rezgések szüneteiben születő szavam,
Szűkíti kimondott szóvá a tágulatot,
Majd rímek közt úszva folyik ki verseimből,
Alkotó karom és vérző kezem.
Tárgyakba sűrűsödött végtelen utazás a lét,
Elhagyott vonatfütty fest síneket a múltra,
Hogy a jelent ismét megéld.
Míg itt volt, nem játszottál vele…
Időt gyűjtöttél, percekben folytál szét.
Ne hozd hát magad az útra,
Mit hinned kell, hidd! Ne véld!
Nem én vagyok a világban,
A világ van bennem.
Kivetülésem mozgó kép,
Ezért a filmben kell lennem.
Istenes Tibor alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Legfrissebb hozzászólások