Mármint a törékeny vitorlás Észak-Amerikában. Gyakran olvasni ugyanis, hogy az első telepeseket hozta az Újvilágba. Nem igaz. Az első “szeparatista” szektásokat hozta Új-Angliába 1620 telén, vagyis az anglikán államegyháztól szeparálódni kívánó, önmagukat “szenteknek” nevező bátor kis csoportot. Ezek előbb Németalföldön kerestek menedéket, de nem kívánva hollandussá válni, egy londoni részvénytársaság megbízásából elindultak az amerikai vadon felé, Virginiában. A vihar északabbra űzte őket, a mai Massachusetts partjaihoz, ahol ott komorlik a Plymouth-szikla.
A Mayflower fedélzetén utazó férfiakat nevezik máig “Zarándok Atyáknak”, de nemcsak “szentek” érkeztek ám a hajón, hanem más szegényemberek is, akiket a szeparatisták “idegennek” neveztek. Százegy szent és idegen kelt útra Plymouthból a 180 tonnás Mayfloweren 1620. szeptember 16-án, és november 9-et írtak, amikor kemény hidegben megpillantották a hóborította amerikai partvonalat. Attól tartva, hogy a Virginiai Társaság hatalma már nem terjed idáig, november 11-én megfogalmazták a legendás Mayflower-szerződést, amelyben fölbukkan ugyan, hogy “polgári politikai testületet” kívánnak alakítani, de a szavak mai értelme szerint nem volt ez polgári, legfeljebb állampolgári csoport, azután “politikai” testület is inkább csak a szó embrionális értelmében.
Elsők tehát csak Észak-Amerika, a mai Egyesült Államok északi partvonalán voltak ők százegyen. 1621 tavaszára – a hideg és a nélkülözések miatt – a 24 családfőből tizenhárom maradt, az asszonyokból mindössze négy!
A Mayflower előtt negyven esztendővel, 1580 táján megtelepedett már egy angol csoport Virginia partjai előtt, a Roanoke-szigeten, de mire újabb hajó érkezett, nem voltak sehol; elrabolták talán őket a croatan indiánok. (Ez a híres “elveszett gyarmat” legendás története.) Az első észak-amerikai angol települést 1606-ban alapította egy kis csoport, amelynek kétkezi munkásain és három lengyel szurok- és kátrányfőzőjén kívül számos kincsvadász úrfi volt a tagja. Településük neve a Jakab királyról elnevezett Jamestown. Sanyarú kezdetek után ez a városka a dohányleveleken lett gazdaggá.
A kis Mayflower utasai tehát inkább puritán vallási nézeteik okán és a híres szerződés révén lettek híressé, amely mégiscsak az angolok helyi önkormányzati hajlandóságát tükrözi. De még az első angolok sem voltak, nemhogy az első európaiak Észak-Amerikában, mert ha az első ezredfordulón Új-Fundlandnál kikötött normannokat nem számítjuk, akkor is megelőzték őket az Újvilágban a spanyolok. Pardon, még a franciák is, akik a floridai parton települést építettek, a Caroline-erődöt 1564-ben, a mai St. Johns folyó torkolatában. Az első észak-amerikai francia telepesek zömét a dühös spanyolok lemészárolták, megalapítva az Egyesült Államok területén lévő legrégebbi várost, St. Augustine-t a következő esztendőben.
Legfrissebb hozzászólások