Még ők is – vagy még csak ők
építettek egy mély birodalmat.
Közöttük jártam tegnap délután.
Ha jól emlékszem, száraz nyár volt.
Ajkam sarkán könyökölt a harmat.
Nepálban dolgozik minden igavonó,
ha egy szakadék szélén született.
Elfoglalnak ösvényt, kőfalat,
hátuk a ló, talpuk a mozdulat.
Szekereik a torony tövében.
Egyikük izzó téglát cipel a vállán –
(zsebemben átázott múlt, jelen,
hasonló lehetett Doftanán.)
Figyelem lábszárán az égöv porát,
bordái között a repedt vályogot,
a hamuszürke védőruhát.
Szóla az Úr és lőn. Hát legyen.
Itt két vak, ott három sánta,
ma két fok, holnap negyven.
Továbbmegyünk – mindenki ismeretlen.
2012. december 16.
***
Megjelent: Keszthelyi György: Csendéletmezsgyén című kötetben
Legfrissebb hozzászólások